Félidejéhez érkezett a régóta várt per Brazília volt szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro ellen a Legfelsőbb Bíróság (STF) előtt Brasíliában. Ez az első alkalom, hogy Brazíliában egy magas rangú kormánytisztviselő áll bíróság elé feltételezett puccskísérlet miatt.
Az ügyészség Bolsonaro-t és hét legközelebbi munkatársát azzal vádolja, hogy a 2022-es választási vereség után öt bűncselekményt követtek el: a demokratikus jogállamiság erőszakos megdöntésének kísérlete (maximum nyolc év börtön), puccskísérlet (12 év), fegyveres bűnszervezetben való részvétel (17 év), valamint szövetségi tulajdonban lévő tárgyak súlyos megrongálása és műemlékvédelmi oltalom alatt álló kulturális örökség megsemmisítése (mindegyik esetben három év). Összességében a feltételezett puccsistákra 43 év börtönbüntetés vár.
A vádlottak padján ül a brazil titkosszolgálat volt igazgatója, Alexandre Ramagem, a volt haditengerészeti parancsnok, Almir Garnier, a volt igazságügyi miniszter és állambiztonsági miniszter, Anderson Torres, a volt intézményi biztonsági kabinet vezetője és tábornok, Augusto Heleno, az ex-védelmi miniszter Paulo Sérgio Nogueira, Bolsonaro volt alelnökjelöltje és védelmi minisztere Walter Braga Netto, valamint Bolsonaro volt adjutánsa és alezredese Mauro Cid, aki egyben koronatanú is.
A tárgyalás első napjain Alexandre de Moraes szövetségi bíró után Paulo Gonet főügyész indokolta, miért kell a vádlottakat bűnösnek nyilvánítani. Gonet szerint a tervezett puccs végül csak azért bukott meg, mert a hadsereg és a légierő parancsnokai megtagadták Bolsonaro támogatását. Ezt követően a vádlottak nyolc védője szólalt fel, hogy meggyőzze az öt bírót ügyfeleik ártatlanságáról. Bolsonaro ügyvédje, Celso Vilardi azzal érvelt, hogy „a legcsekélyebb bizonyíték” sincs az egykori elnök ellen. Még ha puccs tervezésével is vádolják, ügyfele soha nem próbált meg puccsot végrehajtani, ezért nem is büntethető érte: „A tervezés nem egyenlő a végrehajtással. Bármennyire is részletes lehet a terv, a bűncselekményt valójában az erőszakos cselekmény jelenti.” Bolsonaro nem sértette meg a demokratikus jogállamiságot.
Vilardi szerint a vád lényegében csak bizonyítékokra és a társvádlott koronatanú Cid vallomására alapul. Cid azonban nem megbízható, hanem hazudik, hogy a brazil koronatanú-szabályozás segítségével megmeneküljön a büntetés alól. Az alezredes vallomásait nem lehet érvényes bizonyítéknak tekinteni az exelnök ellen. Cid „nyilvánvalóan hazudott” – ez volt Netto tábornok védőjének, José Luís Oliveira Lima ügyvédnek is a fő érve.
Matheus Mayer Milanez büntetőjogi védőügyvéd pedig eljárási hibákat rótt fel a vádnak, ezért ügyfele, Heleno tábornok felmentését kérte. A szövetségi rendőrség által rendelkezésre bocsátott periratokhoz és dokumentumokhoz csak hiányosan lehetett hozzáférni. Ráadásul a vádhatóság által megszabott határidők túl rövidek voltak ahhoz, hogy felkészüljenek a perre. Ezenkívül Moraes szövetségi bíró „inkvizítorként” viselkedett. A bíró, aki egyben az ügy jegyzőkönyvvezetője is, aktívan részt vett a tanúk kihallgatásában. Milanez érvelése szerint azonban egy bíró semmilyen körülmények között nem teheti magát egy eljárás főszereplőjévé.
A tárgyalás jövő kedden, szeptember 9-én folytatódik az öt szövetségi bíró, Alexandre de Moraes, Flávio Dino, Luiz Fux, Cármen Lúcia és Cristiano Zanin, akik egyben szövetségi miniszterek is, szavazatainak és indoklásainak meghallgatásával. A végleges ítéleteket legkésőbb szeptember 16-án hirdetik ki.
Írta: Norbert Suchanek
Forrás: JungeWelt
 előtt Brasíliában. Ez az első alkalom, hogy Brazíliában egy magas rangú kormánytisztviselő áll…){kind=link}