Természetvédelmi politikája és globális környezetvédelmi céljai ellenére az Egyesült Államok az Amazonas térségében elkövetett környezeti bűncselekményekhez kapcsolódó illegális pénzmozgások elősegítőjévé vált. Ez derül ki az amerikai székhelyű Pénzügyi Elszámoltathatósági és Vállalati Átláthatósági Koalíció (FACT Koalíció) friss jelentéséből.
Az illegális bányászat és az erdőirtás során a bűnözők által leggyakrabban alkalmazott pénzmosási módszerek közé tartozik a fedőcégek, fedőcégek létrehozása és az ingatlanvásárlás.
A „Piszkos pénz és az Amazonas pusztulása: az USA szerepe a perui és kolumbiai környezeti bűnözésből származó pénzmozgásokban” című jelentés szerint az amerikai törvényekben olyan kiskapuk vannak, amelyek elrejtik bizonyos típusú vállalatok valódi tulajdonosait, és legitimitást kölcsönöznek az illegális forrásokból származó tranzakcióknak.
Ez az átláthatatlanság – állapítja meg a dokumentum – akadályozza a perui vagy kolumbiai transznacionális bűnügyi nyomozásokat, hogy a tiltott finanszírozás szereplőit felelősségre lehessen vonni. Ezért jobb megállapodásokat javasolnak az Amazonas-medencei országok hatóságaival a nyomozati információk cseréjére.
Ian Gary, a FACT Koalíció ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az Egyesült Államok nagyban hozzájárul a pénzügyi átláthatóság hiányához, és kritikus szerepet kell játszania a tiltott pénzmozgások elleni küzdelemben. „Ezek a környezeti bűncselekmények egymással összefüggő bűncselekmények összefonódását jelentik […]. Olyan bűnszövetkezetek között vannak kapcsolatok, amelyek különböző bűncselekményekben működnek együtt. Fontos, hogy összerakjuk a kirakós játék darabjait, és lássuk, hogyan futnak össze ezek a bűncselekmények, és hol történik a korrupció”.
A jelentés azt is javasolja az amerikai kongresszusnak, hogy az összes környezeti bűncselekményt vegye fel a pénzmosás „alapbűncselekményei közé”. Az alapbűncselekmények olyan másodlagos bűncselekmények, amelyek súlyosabb bűncselekmények részét képezik, de növelhetik a bűncselekmények súlyosságát. Ez az intézkedés összhangban állna a francia Pénzügyi Akció Munkacsoport, az Európai Unió és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala bevált gyakorlatával.
A környezeti bűnözés a harmadik helyen áll a
bűncselekménytípusok között
A környezeti bűnözés világszerte a harmadik legfontosabb bűncselekménytípus. Becslések szerint évente 281 milliárd dollárt tesz ki az idézett tanulmány szerint, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Interpol 2018-as becslésein alapul.
Az október 26-án közzétett jelentés kritikus időszakban érkezik az Amazonas régió számára. Becslések szerint az elmúlt tíz évben egymillió hektárnyi terület veszett oda, részben a növekvő erdőirtás és az éghajlati válság hatásai miatt.
A bűnszervezetek száma növekszik az Amazonas térségében
Az Ojo Público hírplatform több jelentése is feltárta a multinacionális bűnszervezetek előretörését a kilenc országot átfogó térségben, valamint a kábítószer-kereskedelem előretörését és a perui illegális aranybányászat új területekre való kiterjesztését, ami veszélyezteti az ott élő őslakos közösségek biztonságát és erőforrásait.
Emellett a Peruval határos brazil Amazonas régiót továbbra is szélsőséges szárazság sújtja az El Niño éghajlati jelenség és a történelmi hőmérsékleti rekordok hatásai miatt, ami a térségben a tömegközlekedés összeomlásához vezetett.
A jelentés szerzői 19 latin-amerikai és egyesült államokbeli interjú alapján Kolumbiára és Perura összpontosítottak, mint az illegális aranybányászat és az amazóniai erdőirtás megfékezésének kihívásaira vonatkozó példákra. Megállapításaikban megjegyzik, hogy a környezeti bűncselekmények és azok finanszírozási forrásai viszonylag új prioritást jelentenek az Egyesült Államok hatóságai számára.
Ki áll a környezeti bűnözés mögött?
A világ legnagyobb gazdaságaként az Egyesült Államok a világ legnagyobb pénzügyi titkok birtokosa, azaz olyan helyek, ahol a vagyon és a vagyon eredete a legjobban elrejthető. Ez derül ki a 2022-es pénzügyi titoktartási indexből, a Tax Justice Network, az adóelkerülés és az adóparadicsomok ellen kampányoló londoni székhelyű aktivista szervezet rangsorolásából.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül illegálisan szerzett pénzeszközök az amerikai bruttó hazai termék (GDP) két százalékát teszik ki, ami közel 466 milliárd dollárnak felel meg. Janet Yellen, az amerikai pénzügyminiszter 2021-ben megerősítette a probléma nagyságrendjét: „Erős érvek szólnak amellett, hogy a jogtalanul szerzett jövedelmek elrejtésére és tisztára mosására ma valóban az Egyesült Államok a legjobb hely”.
Latin-Amerika számára az Egyesült Államok a földrajzi közelség és a kereskedelmi kapcsolatok miatt a tiltott pénzeszközök egyik fő célpontja – jegyezte meg a brazil Igarapé Intézet.
„Bár az Egyesült Államokban szilárd pénzmosás elleni keretrendszer működik, vannak kritikus hiányosságok, például az anonim cégek széles körű elterjedtsége. Emellett bizonyos akadályozónak tekintett szakmák, például az ingatlanügynökök, mentesülnek az AML-szabályozás alól. Ezek a kiskapuk a környezeti bűncselekményekből származó tiltott pénzmozgások célpontjává teszik az Egyesült Államokat” – áll a jelentésben.
A jelentés továbbá megjegyzi, hogy a folyamatban lévő reformok ellenére az Egyesült Államokban még mindig nincs olyan nyilvános vagy magán adatbázis, amely azonosítani tudná az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatoktól származó pénzeszközök valódi címzettjeit.
Ezzel szemben más országokban, például Kolumbiában már létrehoztak bizalmas adatbázisokat, amelyek segítik a hatóságokat az olyan bűncselekmények felderítésében, mint a pénzmosás és az adóelkerülés. Peru a maga részéről a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) részeként vállalta, hogy létrehoz egy nyilvános adatbázist a pénzek valódi címzettjeiről.
Vannak arra utaló jelek, hogy az ellenőrzéseket a közeljövőben megszigoríthatják. Az Egyesült Államok Pénzügyi Bűnüldözési Hálózata (FinCEN) jelenleg az amerikai kongresszus által 2021-ben elfogadott vállalati átláthatósági törvény végrehajtásán dolgozik. A FACT Koalíció szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi szabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy a transznacionális bűnügyi nyomozások lefolytatása érdekében fontos információkat osszanak meg más országok hatóságaival.
„A törvény szerint a külföldi hatóságoknak információt kell kérniük az amerikai kormánytól. A jelenlegi végrehajtási szabályok azonban szükségtelen akadályokat gördítenek a külföldi bűnüldöző szervek elé, hogy hozzáférjenek az információkhoz, és felhasználják azokat a bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások során” – áll a jelentésben.
A jelentés azt is javasolja, hogy a pénzügyminisztérium vezessen be olyan szabályozást, amely előírja az ingatlanügynökök számára, hogy ismerjék ügyfeleik valódi személyazonosságát, és így megakadályozza, hogy a postafiókcégek ingatlanvásárlással tisztára mossák vagyonukat.
A jelentés szerzői kiemelik az Egyesült Államok vezető szerepét is a diplomáciában, és hangsúlyozzák, hogy ez a pozíció fontos eszköz „a környezeti bűncselekményekből származó tiltott pénzmozgásokra való nemzetközi összpontosítás kiszélesítéséhez”.
Arra is rámutatnak, hogy az ország nem tartja be saját környezetvédelmi politikáját, ha nem helyezi előtérbe a környezetvédelmi bűncselekményekhez kapcsolódó pénzmosás üldözését.
Perui és kolumbiai esettanulmányok
A jelentés kiemeli azokat a perui és kolumbiai eseteket, amikor illegális bányászathoz vagy erdőirtáshoz kapcsolódó illegális pénzmozgások érkeztek az Egyesült Államokba. Az első eset, amely az illegális aranybányászatból származó bevételek tisztára mosásával kapcsolatos, Pedro David Pérez Miranda, más néven Peter Ferrari esete.
Ez a perui vállalkozó az Egyesült Államokban és Chilében működő fedőcégeken keresztül illegális aranyat adott el a miami székhelyű NTR Metals finomító vállalatnak. A vállalat három alkalmazottját 2018-ban pénzmosással vádolták meg, és súlyos pénzbüntetésre ítélték. Az NTR Metals anyavállalata, az Elemetal LLC szintén bűnösnek vallotta magát a pénzmosási törvények megsértésében, és 15 millió dollárt veszített.
A jelentés szerint 2015-ben egy másik amerikai vállalat, a Nevada államban működő Global Plywood 1135 köbméter illegális fát vásárolt perui beszállítók egy csoportjától. A vállalat 2021-ben bűnösnek vallotta magát a növények, halak vagy állatok illegális kereskedelmét szankcionáló Lacey-törvény megsértésében, és elismerte, hogy nem végzett kellő körültekintést az általa vásárolt faanyag eredetét illetően.
A jelentés idézi Alejandro Toledo volt perui elnök esetét is, akit azzal vádolnak, hogy összesen 1,2 millió dollár kenőpénzt kapott a brazil Odebrecht vállalattól a Peru és Brazília közötti interóceáni út megépítéséért, amely az Amazonas térségében zajló erdőirtással kapcsolatban kritikus projekt. A tanulmány szerint a pénzt az amerikai Maryland államban lévő ingatlanok megvásárlására fordították.
Több kolumbiai eset is hasonló történeteket mesél arról, hogy az Amazonas térségében elkövetett környezeti bűncselekményekből származó pénzek hogyan kerülnek az Egyesült Államokba. A kolumbiai ügyészek szerint a Goldex nemzeti vállalat állítólag névtelen cégek láncolatát használta aranybeszállítóként, amelyek valójában illegális eredetűek voltak az ország egész területén. Ezek a cégek röviddel az ügyletek után eltűntek. A Goldex olyan személyeket is megnevezett ércszállítóként, akik nem is léteztek, vagy akik már elhunytak.
A Goldex által forgalmazott arany olyan amerikai cégeknél kötött ki, mint a Republic Metals Corp, amely 2019-ben csődvédelmet kért, és megállapodott a szövetségi hatóságokkal, hogy javítja pénzmosás elleni szabályait. Cserébe a céget nem vonták felelősségre. A Goldexet azóta a kolumbiai hatóságok szankciókkal sújtották.
A környezeti bűnözés hatása
Peruban és Kolumbiában az illegális bányászat és az erdészeti bűncselekmények több ezer hektárnyi amazóniai esőerdőt pusztítottak el, és mérgező anyagokkal, például higannyal szennyezték a helyi közösségeket és az őslakos csoportokat. A FACT Koalíció legutóbbi tanulmánya szerint ezek más illegális tevékenységeket is tápláltak, mint például a kábítószer-kereskedelem, az erőszak és a korrupció.
Ezek a környezeti bűncselekmények egyike azon számos eszköznek, amelyeket a bűnszövetkezetek – például az erőszakos fegyveres csoportok és a kábítószer-kereskedő szervezetek – a nyereségszerzésre, a jogtalan nyereség elrejtésére és tisztára mosására használnak.
„A környezeti bűnözők gyakran a pénzügyi átláthatóság hiányát és a hamisított dokumentációt használják fel arra, hogy eltitkolják a tulajdonjogot és a műveletek eredetét” – áll a Washingtonban bemutatott jelentésben.
Az illegális bányászat a legjövedelmezőbb bűnügyi
tevékenység Peruban
Peruban – a világ tizedik legnagyobb aranytermelője és Latin-Amerika második legnagyobb aranytermelője – az illegális bányászat a legjövedelmezőbb bűnügyi tevékenység az országban, éves forgalma 871 millió dollár. Ez az a bűncselekmény is, amelynél a legmagasabb a gyanús tranzakciók kumulatív összege: 8,172 milliárd dollár 2013 és 2023 februárja között a Pénzügyi Hírszerző Egység (UIF) elemzései szerint, amelyeket a fent említett jelentés idéz.
„Voltak olyan ügyeink, amelyekben a piszkos pénz útját vissza tudtuk vezetni az amerikai cég bevonásáig” – mondta Daniel Linares Ruesta, a nyomozás vezetője.
A tanulmány szerint Kolumbiában az illegális arany az ország teljes ásványkincs-kitermelésének akár 80 százalékát is kiteszi. Az ásványi anyag a bűnözői csoportok egyik legjövedelmezőbb árucikkévé vált, és még a FARC egykori disszidenseit is zsarolják a helyi közösségek bányászati tevékenységükkel.
Az arany nehezen nyomon követhetősége megkönnyíti a transznacionális kereskedelmet, és mivel önmagában nem illegális anyag, a hatóságok szerint nehéz megállapítani az eredeti eredet jogszerűségét.
Az illegális aranybányászat pénzben kifejezett értéke jelentős, de a környezetre és az emberekre háruló költségek még nagyobbak. „Az elmúlt években az illegális bányászat az őslakos közösségek környékén, de néhány védett területen is elszaporodott. Azért vagyunk érintettek, mert folyókat és területeket fosztottak ki […]. Ez nemcsak az élelmiszerellátást károsította, hanem a folyókat is beszennyezte, aminek következtében a közösség tagjai hajában és vérében ólom és higany található” – mondta Julio Cusurichi, a perui Madre de Dios tartományban élő Shipibo-Konibo nép egyik őslakos vezetője.
Az aranybányászat 1985 és 2009 között több mint 31.000 hektárnyi erdőt pusztított el a délkelet-perui Amazonas vidékén. Ez a szám 2010 és 2017 között megduplázódott (64.587 hektár).
Más környezeti bűncselekmények, például a fakereskedelem és az illegális fakitermelés esetében is vannak olyan esetek, amikor hamisított dokumentumokat használtak fel e nyersanyag nemzetközi vevőknek történő exportálásához, beleértve számos nagyvállalatot és a pénzügyi rendszer illegális szereplőit.
Írta: Bianca Padró Ocasio és Milagros Berríos
Forrás: NPLA