Petro Trumpot, a gázai népirtást és a kapitalizmust bírálta

Gustavo Petro kolumbiai elnök a Chicagóban megrendezett „Mentsük meg a bolygót” című nemzetközi konferencián határozottan elítélte Donald Trump amerikai elnökjelölt idegengyűlölő megjegyzéseit a haitiakról. A haiti lakosság elleni uszítás a terrorizmus egy formája – mondta Petro. Beszédében kitért az éghajlatváltozásra, a migrációs válságra és a gázai „népirtás” jelentőségére is a világ számára.

Gustavo Petro elnök Chicagóban: „Gáza a barbarizmus kifejeződése”
Gustavo Petro elnök Chicagóban: „Gáza a barbarizmus kifejeződése”

A Trumppal szembeni kritika reakció volt az amerikai republikánusnak az Egyesült Államokban élő haitiakról szóló, kutyát evő megjegyzéseire (a miamerikank.hu erről beszámolt). Petro „a latin-amerikai lakosság nevében” fejtette ki véleményét: „ki kell fejeznem dühömet és tiltakozásomat”. Trump kijelentései az USA-ban élő haitiak elleni erőszakhoz vezetnének – mondta a kolumbiai elnök.

Ők egy manipulált diskurzus áldozatává vált. Elnökjelöltként Trump „terroristának” bélyegezte őket. A terrorizmus azonban inkább a gyűlölet szítása egy népcsoport ellen, ahogy azt maga Trump is tette. Igazságos és tisztességes politikát nem lehet az idegengyűlölet, a gyűlölet és az emberiség közötti különbségek szítása alapján csinálni, „mert Hitler pontosan ezt tette a zsidó lakossággal és a progresszivizmussal Európában” – mondta Petro.

A 64 éves politikus beszédében kitért az egyre szélsőségesebbé váló klímaváltozásra is. „Amazonas esőerdeink a globális felmelegedés miatt égnek” – panaszolta. „Ha az esőerdő leég, az emberiség és a földi élet fokozatosan eltűnik”. Nem a kolumbiai Córdobában élő kisgazda a felelős a klímaválságért. Petro szerint sem a palesztin vagy az USA nyomornegyedeiben élő fekete ember, a kínai kisgazda vagy a detroiti munkanélküli munkás, hanem a „Föld leghatalmasabbjai”.

A Watt gőzgépével kezdődő termelési rendszer logikája ugyanaz a logika, amely ma a mesterséges intelligencia (AI) alapja. Ez a termelékenység növelésének logikája, amelyet egyre több fosszilis energia táplál, „hogy többet termelhessünk, többet adhassunk el, több profitot termelhessünk”.

A kolumbiai kormányfő az ENSZ 79. általános vitájának részeként zajló ENSZ Jövő Csúcstalálkozón is nyilatkozott erről a témáról. Mintegy 150 állam- és kormányfő találkozik New Yorkban, hogy megerősítse a béke, a fenntartható fejlődés és az emberi méltóság előmozdítását a jelen és a jövő nemzedékek számára. Petro arra figyelmeztetett, hogy a „kapitalizmus koordinátái alatt álló” mesterséges inteligencia súlyosbíthatja az éghajlati válságot és a munkanélküliséget azzal, hogy magas energiaigényét szénből és kőolajból fedezi, és munkahelyeket semmisít meg. Csak a tiszta energián alapuló, a termelékenységet növelő, „az emberiség szabadidejét és emancipált munkáját” szolgáló, és nem az egyre kevesebb ember magánprofitját szolgáló mesterséges intelligencia járulhatna hozzá a világ demokratizálásához – hangsúlyozta Petro.

A szabad piac ígérete a haladásról és a boldogságról, az USA-ban az „amerikai álom”, sajnos a szakadék szélére és az emberi faj kihalásához vezetett minket. A világ választás előtt áll: tőke vagy élet. „Választanunk kell” – mondta Petro Chicagóban.

Az éghajlati válság nagy migrációs áramlásokhoz is vezet, mondta Petro. „A Föld kitaszítottjai elvándorolnak”, mégpedig északra. Ez viszont a politika újrafasizálódásához vezetett az északi országokban. „Macron rosszul teszi, hogy a szélsőjobboldalnak egyengette a hatalomhoz vezető utat”. Ugyanez történik például Spanyolországban, Németországban és Norvégiában – biztosította a kolumbiai elnök.

A globális Északot a palesztinai „népirtással” kapcsolatban is bírálta. „Gondoltuk volna, hogy olyan uralkodót látunk, aki azt mondja, hogy a kiválasztott néphez tartozik, és aki Gázában 20 ezer gyereket öl meg bombákkal?” – kérdezte Petro. „Nem abszurdan igazságtalan a világ uralkodóitól, hogy ezt látják és hallgatnak? Miért hallgat egy Macron? Miért hallgat egy Scholz? Miért hallgat egy Biden?”.

Petro beszédében felháborodott az izraeli kormány hozzáállásán, amely számára a támadások leállítására való felszólításnak nincs értelme. Úgy viselkedett, mintha azt mondaná: „Nincs nemzetközi bíróság, amelyre hallgatnánk. A nemzetközi jog számunkra nem létezik. Az ENSZ szavazatai nem számítanak. Az, hogy milliók vonulnak az utcára, nem számít. Nem számít, hogy az egyetemek fellázadnak, nem számít, hogy a világ elnökeinek többsége beszél erről. Gáza a barbárság kifejeződése – zárta Petro. Világforradalomra van szükség, „hogy ne a mészárosok legyenek hatalmon, hanem az emberiség és a népek”.

Az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusért felelős biztosa, Deborah Lipstadt korábban az X-en bírálta Petrót: „Gustavo Petro kolumbiai elnök kitartó retorikája normalizálja az antiszemitizmust. Ezt nem fogadhatjuk el. Nem tűrhetjük el. El kell ítélnünk ezt az ártalmas narratívát”.

Petro válaszolt: „Nem vagyok antiszemita, ne keverjen össze és ne legyen tiszteletlen”. Petro az életét adta volna a nácik elleni harcban, ha akkor született volna – írta az X-en. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hisz a nemzetközi jogban és az emberiességben.

A teljes beszéd itt tekinthető meg: presidencia de la república