Petro a G77-ek csúcstalálkozóján elítélte a „kettős mércét” az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus kapcsán

Gustavo Petro kolumbiai elnök a G77-ek Kínával közös csúcstalálkozóján (G77+Kína) Havannában tartott beszédében bírálta a kettős mércét az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus kezelésében. Míg az ukrajnai orosz inváziót joggal kérdőjelezték meg a nemzetközi színtéren, addig „a palesztin területek Izrael általi megszállásáról” sokan hallgattak. „Mi a különbség az Oroszország és Ukrajna közötti háború és az Izrael és Palesztina közötti háború között?” – kérdezte Petro.

Petro felszólította a G77-eket, hogy foglalkozzanak a háború problémájával, mivel az akadályozza a klímaválságból kivezető utakat
Petro felszólította a G77-eket, hogy foglalkozzanak a háború problémájával, mivel az akadályozza a klímaválságból kivezető utakat

A kolumbiai kormányfő azt javasolta, hogy a G77-országok az ENSZ-ben és „a világ nagyhatalmai előtt” szorgalmazzák egy-egy békekonferencia összehívását mind a két háborúra vonatkozóan: „egy békekonferencia az ukrajnai háborúra és egyúttal egy békekonferencia Palesztina megszállására vonatkozóan”.

Petro javaslatát az az aggodalom vezérelte, hogy a háború akadályozza a klímaválságból kivezető utak keresését. „Egymást gyilkoljuk, és nem leszünk képesek felelősséget vállalni az emberiség nagy problémáiért, ha háború van”. A 63 éves progresszív politikus ezért felszólította a G77-eket, hogy foglalkozzanak a kérdéssel.

Az éghajlati válság korunk fő problémája – hangsúlyozta Petro. A tudomány, amely a csúcstalálkozó központi témája volt, ezt mondja. Emlékeztetett arra, hogy a szegény országokat fogja a legsúlyosabban érinteni. Egy tudományos modell szerint 2070-re a trópusi országok lakhatatlanná válnak. Hárommilliárdos nagyságrendű migrációs mozgások következhetnek be.

Ha a világ már ma is „elfogadhatatlan” „s „nagyon erőszakos” 80 millió ember migrációs áramlása miatt, milyen lesz hárommilliárd migráns mellett – tette fel a kérdést Petro. „Demokrácia vagy barbárság lesz?”

Az egyik kiút az éghajlati válságból és egy esetleges globális katasztrófából a szén-dioxid-mentesített gazdaság, de ehhez erős finanszírozásra van szükség – mondta. Petro ehhez két utat lát: a tőke és a közpénzek útját. A tőke azonban csak ott avatkozna be, ahol hozamot tud termelni. Ezzel a szükséges változásoknak csak töredékét érné el. A tőke és a szabad piac az, ami az éghajlati válságot is kiváltotta.

A szén-dioxid-mentes gazdaság finanszírozása jobban megvalósítható közpénzzel. Ahhoz, hogy ez növekedjen, az államoknak nem kell még több adósságot felvenniük, ahogy azt az USA és Európa esetleg javasolja – mondta Petro. A déli országoknak sem kellene tovább eladósodniuk az USA, Európa és Kína által okozott környezeti problémák megoldása érdekében. Éppen ellenkezőleg, a külső adósságot csökkenteni kellene – mondta.

Ebben az értelemben globális Marshall-tervre vagy globális szintű tervezésre van szükség.””Az emberi tervezés felülmúlja a piac embertelenségét” – állította Petro.

Írta: Hans Weber

Forrás: Amerika21