Peru fővárosában a múlt hétvégén ismét fiatalok és közlekedési dolgozók tüntettek az erőszak, a kilátástalanság, a büntetlenség és a nyugdíjreform ellen. A tüntetések azzal kezdődtek, hogy a buszsofőrök és a kalauzok 48 órás sztrájkot hirdettek, és szombat kora reggel blokád alá vonták a fontosabb útkereszteződéseket. Ezt követően a kongresszusi épület felé indultak. Olyan plakátokat vittek magukkal, amelyeken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Hadd dolgozzunk félelem nélkül” és „Nem a halálra, nem a zsarolásra”.
A Közlekedési Vállalkozások Integrációjáért Nemzeti Szövetség szerint az év eleje óta 46 buszsofőrt gyilkoltak meg a limai agglomerációban. 2025-ben az egész országban jelentősen romlott a biztonsági helyzet. Január és augusztus között 1508 gyilkosságot és 18 535 zsarolást regisztráltak, ami 12,6, illetve 29,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A nap folyamán több száz ember csatlakozott a főként fiatalokból álló decentralizált Generación Z szervezethez, hogy támogassa a közlekedési dolgozókat. Egy diák és résztvevő elmondta, hogy minden nap látja, ahogy a bűnözők zsarolják a buszvezetőket, és a rendőrség nem tesz semmit ellene: „Ugyanazok a rendőrök, akik tucatjával vannak jelen, hogy elnyomjanak minket, amikor tüntetünk, eltűnnek, amikor segítséget kérünk tőlük, hogy lépjenek fel a bűnözők ellen”.
A kongresszusi épület közelében a helyzet eszkalálódott, amikor a tüntetők és az állami biztonsági erők összecsaptak. A média beszámolói szerint a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be, a tüntetők pedig tűzijátékokat és köveket dobáltak.
A videókon látható, hogy egy idősebb férfit, aki éppen elhagyja a helyszínt, egy rendőr gumibottal arcon üt, és a férfi erősen vérzik. A rendőrség közzétett egy felvételt, amelyen látható, hogy egy rendőrt molotov-koktéllal dobálnak meg.
Vasárnap további tüntetésekre és összecsapásokra került sor. A hétvégén összesen 26 ember sérült meg. Az ANP újságírói szövetség szerint nyolc riporter sérült meg, közülük heten a biztonsági erők által. Emellett a rendőrség hat embert vett őrizetbe.
A tüntetések és összecsapások Lima városában az elmúlt hetekben egyre gyakoribbá váltak. Már szeptember 13-án és 20-án is eszkalálódtak a tüntetések a perui főváros központjában.
A biztonsági helyzet mellett a nyugdíjrendszer reformja is központi kiváltó oka a tüntetéseknek. A reform értelmében a nagykorúak kötelesek lesznek befizetni a nyugdíjpénztárba. A nyugdíjak előtörlesztése, például vészhelyzetekben, viszont korlátozva lesz. Kritika éri a reformot, hogy elsősorban a magánnyugdíjpénztárak profitálnak belőle.
A Generación Z a reform visszavonását követeli. Az elmúlt hetek tüntetései és nyomása eddig azt eredményezte, hogy egyes elemeket töröltek, például a kötelező tagságot az önfoglalkoztatók számára. A reform teljes visszavonását azonban nyilvánvalóan nem tervezik. Sok fiatal perui a reformot további terhet jelent az amúgy is feszült gazdasági helyzetben.
Ehhez jön még a vitatott amnesztia törvény. A belső fegyveres konfliktus (1980-2000) alatt bűncselekményeket elkövető rendőrök és katonák büntetlenséget kapnának. Kivételt képeznek csak a terrorizmus és a korrupció esetei. Sok perui ezért úgy érzi, hogy az állam egyre autoriterebb módon jár el, és bűnök nem kerülnek megtorlásra.
A kormány népszerűsége jelentősen csökkent. A perui közvélemény legfrissebb felmérése szerint a lakosság 93,8 százaléka elutasítja Dina Boluarte elnök asszony kormányzását.
Ramiro Escobar, a nemzetközi kapcsolatok szakértője összefüggést lát a perui fejlemények és más világszintű mozgalmak között. Szerinte a Z generációt inspirálják a nepáli események, ahol a Z generáció nyári tüntetései a kormány bukásához vezettek.
A más tiltakozó mozgalmakkal való kapcsolat szimbolikusan is felismerhető. A Z generáció a manga és anime One Piece című műből származó kalóz zászlót használja felismerési jelként, amelyet többek között Nepálban, Indonéziában, Franciaországban, Marokkóban, Madagaszkáron és Paraguayban is használtak tüntetéseken.
Omar Coronel, a Perui Pápai Katolikus Egyetem társadalomkutatója azonban úgy véli, hogy a perui tüntetéseknek sokkal nagyobbnak kell lenniük ahhoz, hogy megbuktassák a kormányt. Ez azonban „még nem történt meg, részben azért is, mert a 2023-as halálesetek után sokan még mindig félnek tüntetni”. A jövő évi választások tekintetében Coronel mégis „kulcsfontosságúnak” tartja a jelenlegi tüntetéseket.
Írta: David Keck
Forrás: Amerika21
