Venezuelában a kommunista párt törvényesen akarja keresztülvinni a jelöltjét, akit indítani akar az elnökválasztáson. A jobboldal közben mozgósítja a migránsokat.
A különböző politikai táborok a júliusban esedékes venezuelai elnökválasztás kapcsán mozognak. Ide tartozik a Kommunista Párt (PCV), amely most ellenzéki erőként pozicionálta magát Nicolás Maduro elnökkel és jelöltségével szemben, amelyet a kormányzó PSUV (Venezuela Egyesült Szocialista Pártja) és számos más párt támogat.
A PCV pénteken kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz (TSJ) az Alkotmánybíróság bírái elleni eljárás megindítása érdekében, mert a párt szerint megsértették az alkotmányt, a törvényt és saját hatáskörüket, amikor nem voltak hajlandók felülvizsgálni és megsemmisíteni azt az ítéletet, amely tavaly augusztusban engedélyezte a párt bírósági beavatkozását. A TSJ akkor egy különleges vezetőséget nevezett ki, amely a pártból kilépett vagy kizárt tagokból állt. Közülük többen még a PSUV tagjai is. Ezt azzal indokolták, hogy a pártvezetés megválasztása a tavaly novemberi kongresszuson „szabálytalan” volt. A PCV ezt annak a kemény kritikának a következményének tekinti, amelyet legalább 2022 óta fogalmaz meg Maduro neoliberálisnak minősített politikájával szemben.
A beavatkozás miatt a párt a március 25-i regisztrációs határidőig nem tudta bejegyeztetni Manuel Isidro Molina újságírót és szakszervezeti tagot elnökjelöltjeként a választási hatóságnál. Még amikor Molina egy másik szervezet, az „Alternatív Népi Mozgalom” (Movimiento Popular Alternativo – MPA) jelöltjeként próbálta bejegyeztetni magát, a hatóságok nem reagáltak a kérelmére. Oscar Figuera, a PCV főtitkára pénteken a TSJ-nek azt ígérte: „A kommunista militáns mozgalom úgy döntött, hogy minden jogi lehetőséget kimerít, hogy visszanyerje jogi személyiségét, és visszaadja az országnak az elitek paktumával szemben az autonóm választási lehetőséget”.
De a jobboldali ellenzék is aktív. Szombaton venezuelai migránsok tüntettek több amerikai, európai és latin-amerikai városban. María Corina Machado ultrajobboldali ellenzéki politikus felhívását követték. A „Szabad választásokat Venezuelának” jelszó alatt a külföldön élő venezuelaiaknak mozgósítaniuk kellett volna, és tiltakozniuk a „választási blokád és az emberi jogok megsértése” ellen.
Machadót adócsalás miatt 15 évre eltiltották a közhivatalok gyakorlásától. Politikai pályafutása során többször is külföldi katonai beavatkozásra szólított fel Venezuelában, és igazolta az országgal szembeni európai és amerikai gazdasági kényszerintézkedéseket. Corina Yorist röviddel a regisztrációs időszak vége előtt nevezték ki a helyére. Ő azonban arra panaszkodott, hogy a választási hatóság platformja állítólag nem engedélyezte számára a regisztrációt.
A többnyire meglehetősen szerény létszámú akciók során a résztvevők támogatásukról biztosították Machadót és Yorist, és bírálták a venezuelai konzulátusok állítólagos szabálytalanságait, amelyek miatt sok migráns nem tudott regisztrálni a venezuelai választási hatóságnál, illetve nem tudta frissíteni adatait a diplomáciai képviseleteken keresztül.
A 2009-es választási törvény értelmében a külföldön élő állampolgároknak joguk van szavazni a dél-amerikai ország választásaiban. Ehhez azonban jogszerű állandó külföldi lakóhellyel kell rendelkezniük. Ez akadályozhatja például a szomszédos Kolumbiában élő venezuelaiakat abban, hogy szavazhassanak, mivel ott sokan nem rendelkeznek legális papírokkal vagy csak ideiglenes tartózkodási engedéllyel. Az ottani konzulátusokon azonban április 16-ig lehet regisztrálni. Más a helyzet az Egyesült Államokban élő venezuelaiak esetében. Washingtonnal 2019 óta nincsenek diplomáciai kapcsolatok, miután Juan Guaidó jobboldali ellenzéki politikus egy meglehetősen reménytelen kampányban Venezuela elnökévé kiáltotta ki magát, és Donald Trump akkori amerikai államfő elismerte. „Az Egyesült Államok imperialista kormánya egy olyan hadműveletet vezet, amelynek célja, hogy egy bábkormánnyal államcsínyt hajtson végre Venezuelában” – ítélte el akkor Maduro.
Írta: Julieta Daza
Forrás: JungeWelt