A szubtrópusi Paraguayban ma már trópusi éghajlat uralkodik, a csúcshőmérséklet 40 és 47 Celsius-fok között alakul. A nyári csúcshőmérsékletek az emberi egészségre nézve aggasztóak.
Az Antonieta Rojas biológus által vezetett Arapy Hub for Climate Science tanulmányai azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási események gyakorisága jelentősen megnőtt. Benjamín Grassi paraguayi meteorológus 2019-es tanulmánya, amely 1980 óta négy évtizedet ölel fel, a hőhullámok, aszályok és árvizek számának megháromszorozódását dokumentálja, ami közvetlen hatással van a közegészségügyi költségekre.
Óscar Rivas, a Föld Barátai nemzetközi hálózat Sobrevivencia nevű civil szervezetének koordinátora szerint a környezeti válságot súlyosbítja, hogy az állattenyésztő ipar és a nagybirtokosok nagymértékben égetik az erdőket és a legelőket. Ez a gyakorlat nemcsak Asunción légszennyezéséhez járul hozzá, hanem az éghajlati egyensúly szempontjából fontos ökoszisztémák pusztulásához is.
A Paraguay folyó, az ország fő ütőere komoly ökológiai kihívásokkal néz szembe. Juan Simbrón, egy helyi hajós elmondja, hogy a rendkívüli hőség hogyan befolyásolja a folyón folyó gazdasági tevékenységet, különösen a déli csúcsidőben. A folyónak a hajóforgalom és az ipari szennyvíz által okozott szennyezése tovább rontja a környezeti helyzetet.
A kormány reakciója ellentétes a tudományos eredményekkel. Santiago Peña elnök a gazdasági fejlődést helyezi előtérbe a környezetvédelmi intézkedésekkel szemben. A mezőgazdasági és állattenyésztési miniszter, Carlos Giménez szintén tagadja az éghajlati válságot, és bagatellizálja a szélsőséges események súlyosságát.
A Sobrevivencia szerint ez az ellentmondás a tudományos eredmények és a kormány politikája között felveti azt a kérdést, hogy az ország képes lesz-e a jövőbeli éghajlati kihívások leküzdésére, miközben fenntartja gazdasági fejlődését.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
