A kormány megdöntéséről álmodnak? A régi rendszerhez való visszatérésről álmodnak: hadd próbálkozzanak!
A hagyományos kolumbiai média többsége és a szélsőjobbtól a politikai középig terjedő körök jelenleg nevetnek Gustavo Petro elnök figyelmeztetésein, hogy fennáll a puha puccs veszélye. Úgy állítják be őt, mint egy vészmadarat. Ennek hátterében többek között a Legfőbb Ügyészség (FGN) jelenlegi vezetése áll, amely újságírói leleplezések szerint aktívan agitál és cselekszik a progresszív kormány ellen, miközben fedezi a drogbárókat.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság (CSJ) négy hónapja ok nélkül halogatja az új főügyész megválasztását. Ez felháborodást váltott ki progresszív körökben és társadalmi mozgalmakban, hiszen – még a politikai centrumban is – egyetértés van abban, hogy a Petro által elnöki feladatai ellátására javasolt három jelölt etikai és szakmai alkalmassága kiemelkedő.
A társadalom egy részének és a kormánypártoknak azt a követelését, hogy a CSJ mielőbb nevezze ki a Legfőbb Ügyészség jelenlegi, állítólag korrupt vezetésének utódját, a hagyományos média a bírósággal szembeni sértésként tünteti fel. A médiakampányok azt állítják, hogy a kormány és a választás elhalasztása ellen tiltakozók fenyegetést jelentenek a demokratikus intézmények autonómiájára. Nem tisztelik őket, és ellenségeik.
Pablo Iglesias progresszív spanyol újságíró és volt Podemos-politikus az alábbiakban kommentálja ezt a helyzetet.
Ismét puccsról beszélnek Kolumbiában. Ezek nem pletykák, és nem is lehet őket félvállról venni. Ez 2022 óta a nemzeti oligarchia nagy fantáziája. A gazdasági hatalom parancsol, a régi rezsim tervez, a média hangulatot teremt, az igazságszolgáltatás pedig végrehajtja. Ismerősen hangzik?
Ismét megmutatkozik a hatalmi különbség a baloldal, a régi renddel szembeni népi ellenállás, a közösség védelme és a kolumbiai jobboldalt meghatározó kiváltságok és egyenlőtlenség kultusza között. A baloldalnak csak a társadalmi mozgósításban és a választási győzelemben van bizonyos ereje. A jobboldalnak ezzel szemben a bankok, a nagy vagyonok, az erőszakvágy, a területi és maffiahatalom, a média és az államban való antidemokratikus lehorgonyzás. Soha nem hátrálnak meg és nincsenek strukturálisan legyőzve.
Axiómájuk az, hogy minden az övék. A legfelsőbb bíróságok néhány bírája és az ügyészség vezetése ma ezt az antidemokratikus horgonyzást jelenti az államban, akik hozzászoktak a harc minden formájának kombinálásához, és akik feladatuknak tekintik, hogy megdöntsék Kolumbia történelmének első népi és baloldali kormányát.
Hallották a visszatérő beszédeket az intézmények tiszteletéről? Ez a volt miniszterek, véleményformálók, szakértők, technikusok és a nemzet egyéb opportunistáinak mantrája. De ezen a tiszteleteten a status quo iránti engedelmességként értik. Ezért nem tartják tiszteletre méltónak Petrót, még akkor sem, ha ő az elnök. Hiszen ő nem tartozik közéjük. De amikor Petro elítéli az igazságszolgáltatás korrupcióját, a média és az „isteni központ” felháborodik az intézmények elleni támadáson.
Nem az intézmények miatt aggódnak, hanem amiatt, hogy kinek a kezében vannak az intézmények. A családnevek mindig a tévedhetetlenség auráját hordozzák, de ennek a kormánynak a hivatalnokai, vagyis a népből származó különböző emberek, mindig csalóknak fognak látszani. Ebben van valami gyarmatosítás.
A puccsal kapcsolatos fenyegetéseket komolyan kell venni. Egy olyan országban, ahol a vezetők meggyilkolása, a kiirtás, az oligarchikus erőszak, a médiamonopóliumok, amelyek mindig is cinkosai voltak minden mészárlásnak, nem zárhatjuk ki könnyelműen a Petro-kormány elleni puccs lehetőségét.
A válasz nyilvánvaló. Ez a kormány a 2011-ben kezdődött és 2022-ig tartó népi mozgósításnak köszönhetően létezik. Az is megmentette Petrót eddig, hogy a média minden támadása ellenére még mindig a társadalmi többség ikonja. Ezért helyes Petro válasza a fenyegetésekre, nevezetesen a mozgósításra való felhívás. Nemcsak azért, mert ez a demokratikus projekt középpontjában áll, hanem azért is, mert ez az igazi erőnk.
Nem szabad félnünk a mozgósítástól, ez a változás forrása és legnagyobb garanciája.
És még egy utolsó pont. 2013-ban a fegyelmi hatóság vezetője, Alejandro Ordóñez úgy gondolta, hogy politikailag tönkreteheti Bogotá akkori polgármesterét, Gustavo Petrót, ha eltávolítja hivatalából. A 2013 végén és 2014 elején lezajlott tömeges mozgósítások azonban éppen az ellenkező hatást váltották ki: megerősítették Gustavo Petro hangját és politikai projektjét.
Ha a puccsisták között maradt még valaki, akinek van tiszta esze, vegye tudomásul: a népszuverenitás bármilyen megsértése a népet megtámadja. Kolumbia többé nem engedelmeskedik három bogotai bankárnak. Vajon a kormány megdöntéséről álmodnak? A régi rendszerhez való visszatérésről álmodnak: hát próbálják meg!
Írta: Pablo Iglesias
Forrás: Amerika21
