A MAS kongresszusa kizárja Arce elnököt és más kormányképviselőket. Számos társadalmi szervezet nem vett részt a párt kongresszusán. Moralest megválasztják elnökjelöltnek.
A kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS) csütörtökön véget ért kongresszusa végleg megosztotta a pártvezér és exelnök Evo Morales támogatóit és Luis Arce elnök kormányának hívei között.
A MAS október 3-án és 4-én a cochabambai Lauca Ñ-ban tartott tizedik kongresszusán, amelyet Morales hívott össze, és amelyen állítólag mintegy 15 ezer küldött vett részt, az utóbbit erősítették meg a pártelnöki tisztségben. Elizabeth Paco-t, akit a Bolíviai Interkulturális Közösségek Szakszervezeti Szövetsége javasolt, alelnökké választották.
Arce elnök és alelnöke, David Coquehuanca, valamint a kormány számos más tagja nem vett részt az rendezvényen.
A kormánypárton belüli feszültségek már Arce kormányzása alatt is tartottak, és a kabinet összetételével kapcsolatos vitákkal kezdődtek. A válság azóta éleződött ki, hogy a Morales körüli úgynevezett „radikális” szárny azzal vádolta az Arce körüli „újítókat”, hogy eltérnek a pártprogramtól és jobboldali politikát folytatatnak, valamint korrupciós ügyeket és a kormányon belüli kábítószer-kereskedelemmel való kapcsolatokat is emlegettek. Bizonyítékokat azonban nem hoztak nyilvánosságra.
A konfliktus a parlamentben is megmutatkozott, ahol a kormányfrakció januárban kettészakadt, miután a „megújító” szárny legalább tizenkét képviselőjét kizárták a MAS-ból. A vita tovább eszkalálódott, amikor júliusban megerősítették hivatalában az ellentmondásos Carlos Eduardo Del Castillo minisztert.
Augusztusban nyílt szakadásra került sor, miután Morales korrupcióval vádolta meg Iván Lima igazságügyi minisztert. Lima ekkor rágalmazási pert jelentett be Morales ellen, és kijelentette, hogy most már túl messzire ment, és szándékában áll eltávolítani őt.
A MAS vezetése ezeket a fenyegetéseket „árulásnak” minősítette. Szerintük ez egy kísérlet arra, hogy vezetőjüket börtönbe juttassák, és kizárják a 2025-ös választásokról. A vezetőség arra kérte Arce-t, hogy keressen új pártot, ha újra indulni akar.
A 2025-ös választások elnökjelöltségéért folytatott küzdelemmel a helyzet tovább éleződött az elmúlt hetekben. Morales már néhány nappal a kongresszus előtt bejelentette jelöltségét, így szembeszállt a kormánnyal. Azzal vádolta a kormányt, hogy „a MAS-t politikai folyamatokkal megfosztja a hatalmától, sőt, fizikailag is kiiktat minket”. Azzal vádolta őket, hogy „elárulták” a mozgalmat. Záróbeszédében azzal vádolta a kormányt, hogy keményebben szabotálja a kongresszust, „mint ahogy a diktatúra kormánya és a neoliberális kormányok próbálták”.
Arce és Coquehuanca távolléte miatt a MAS kongresszus végén úgy döntöttek, hogy „önkiutasítják” őket és más, a kormányt támogató képviselőket. Carlos Romero exminiszter ezt azzal indokolta, hogy ők „már nem tekintik magukat a változás folyamatának részének”.
Maga Arce a kongresszust megelőző napokban különböző társadalmi és szakszervezeti szervezetek leveleit tette közzé a közösségi médiában, amelyekben kifejezték a kormány iránti lojalitásukat, és elítélték a kormány „destabilizálására” irányuló kísérleteket.
Több mint 50 társadalmi szervezet, köztük az ország munkavállalóinak legfőbb képviselete, a COB, nem vett részt a MAS kongresszusán. A mozgalom társalapítói, mint például a Bolíviai Vidéki Munkások Szövetsége (CSUTCB) és a Bolíviai Bennszülött Parasztasszonyok Nemzeti Szövetsége – Bartolina Sisa „illegálisnak és törvénytelennek” minősítették a kongresszust, és bejelentették, hogy nem ismerik el a határozatait. Ezt a mozgalmat a kezdetektől fogva támogató társadalmi szervezetek és szakszervezetek csökkenő részvételével indokolták. A korábbi kongresszusokhoz képest csak néhány delegált helyet osztottak ki számukra, helyette a közvetlen pártapparátus képviselői kerültek túlsúlyba.
Alternatív megoldásként október 17-én gyűlést hívnak össze El Altóban „a demokrácia, az ország és a népek szuverenitásának politikai eszközének védelmében”. Az új szervezet neve Movimiento al Socialismo – Instrumento Político por la Soberanía de los Pueblos (MAS-IPSP), Mozgalom a szocializmus felé – Politikai eszköz a népek szuverenitásáért.
Néhány órával a kongresszus vége előtt vált ismertté, hogy a Santa Cruz megyei bíróság törvénytelennek nyilvánította a kongresszust. A döntés helyt adott a „Bartolina Sisa” szóvivőjének, Felipa Montenegrónak a panaszának, aki kifogásolta a kongresszusból való kizárást. Elméletileg ezzel a kongresszusi határozatokat is felfüggesztették, „amíg a megsértett jogokat helyre nem állítják”. A döntést azonban a MAS figyelmen kívül hagyta.
Az El País című lapban Fernando Molina újságíró arról beszélt, hogy a konfliktusból két MAS-párt alakulhat. „A probléma – mint írja – ezután a választási bíróság kezébe kerül, amelynek el kell majd döntenie, hogy a két csoportosulás közül melyik legális, és melyiknek kell megváltoztatnia a nevét”. A Bolívia legnagyobb pártjának hagyományos nevéért és zászlójáéért folytatott verseny nagyon fontos, hogy elnyerje a vidéki választók támogatását, akik az elmúlt 20 évben mindig ezekre a szimbólumokra szavaztak”.
A MAS 2005 végétől a 2019. november 10-i puccsig Evo Morales vezetésével kormányozta az országot, 2020 decembere óta pedig Luis Arce vezetésével ismét kormányon van.
Írta: Agnes Sieben
Forrás: Amerika21
