Az ENSZ szakértői csoportja, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 123 országa és a demokrata képviselők cselekvésre szólítják fel Bident.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának független nemzetközi szakértőkből álló munkacsoportja felszólította az amerikai kormányt, hogy vegye le Kubát a terrorizmus állami támogatóinak (SSOT) listájáról. Erre sürgősen szükség van, tekintettel az ország előtt álló folyamatos gazdasági és humanitárius kihívásokra.
Sajtóközleményükben a következőket írják: „Komolyan aggódunk amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya 2021 óta újra a terrorizmus állami támogatójának minősíti Kubát”. Az SSOT minősítés a több mint 60 éve fennálló amerikai blokád mellett számos olyan gazdasági és pénzügyi korlátozást ír elő, amelyek befolyásolják Kuba képességét arra, hogy kielégítse a lakosság szükségleteit.
A korlátozások, amelyeket más szervek és szervezetek is bíráltak, az USA által Kubába szállítani tilos áruk körének bővítésére, valamint az USA aktív ellenállására vonatkoznak, hogy a nemzetközi pénzintézetek kölcsönöket nyújtsanak Kubának.
A Kubát támogató és a Kubával való csere és kereskedelem irányelveihez nem ragaszkodó országokat az USA-val való együttműködés megszakításával fenyegetik. Ez „fokozta a bizonytalanságot és a félelmet az államok, a vállalatok és más érdekeltek körében” – áll a közleményben.
A szöveg szerint az SSOT-ból eredő kényszerintézkedések jelentősen súlyosbították azokat a kihívásokat, amelyekkel a kubai népnek már az elmúlt három-négy évben is szembe kellett néznie. Emellett a Covid-19 világjárvány, a természeti katasztrófák és a globális ellátási láncokat, valamint a nyersanyag- és energiaárakat érintő gazdasági és pénzügyi fejlemények további negatív következményekkel jártak a kubai helyzetre.
Kuba ellátását, humanitárius és fejlesztési segélyét, valamint az olyan alapvető fontosságú áruk, mint az élelmiszerek és gyógyszerek elérhetőségét befolyásolják a szigorított amerikai intézkedések. A szakértők szerint az üzemanyaghiány és a mezőgazdasági gépek, vegyi termékek, állati takarmányok és pótalkatrészek importjának korlátozása komoly problémát jelent az élelmezésbiztonság szempontjából.
A jelentést Alena Douhan, az egyoldalú kényszerítő intézkedések negatív hatásainak különmegbízottja, Cecilia M. Bailliet, az emberi jogok és a nemzetközi szolidaritás független szakértője, valamint George Katrougalos, a demokratikus és méltányos nemzetközi rend előmozdításának független szakértője írta alá.
Összefoglalójuk: „Emlékeztetve az egyoldalú kényszerintézkedések negatív humanitárius hatását kiemelő valamennyi ENSZ-határozatra, és a kubai embargó feloldásának széles körű nemzetközi támogatására építve felszólítjuk az Egyesült Államok kormányát, hogy teljes mértékben tegyen eleget valamennyi nemzetközi emberi jogi kötelezettségének, beleértve a területen kívüli jogokat is, és tegyen azonnali lépéseket az ilyen intézkedések megszüntetésére.”
A különleges előadók, független szakértők és munkacsoportok az Emberi Jogi Tanács úgynevezett különleges eljárásainak részét képezik. A „különleges eljárások” a Tanács független vizsgálati és megfigyelési mechanizmusainak általános megnevezése, amelyek vagy konkrét országhelyzetekkel, vagy tematikus kérdésekkel foglalkoznak a világ minden részén.
A munkacsoport jelentése mellett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 123 ország által aláírt nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy vegye le Kubát az SSOT-listáról, mert ez megerősíti a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádot. Ez a lista sérti a nemzetközi jog alapelveit és kényszerítő normáit is, beleértve a nemzetközi szolidaritást. A jegyzékbe vételre vonatkozó eljárás nem világos és nem átlátható. „A nemzetközi joggal ellentétes egyoldalú kényszerítő intézkedések bevezetése helyett elő kell mozdítanunk a nemzetközi szolidaritást és együttműködést a közös kihívások kezelése, az emberi jogok mindenki számára történő előmozdítása és védelme, valamint a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében” – zárul a közlemény.
Az Egyesült Államok terrorlistáján jelenleg Kuba mellett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Irán és Szíria szerepel.
Közben az amerikai kongresszus 46 demokrata képviselője felszólította Joe Biden és Kamala Harris kormányát, hogy támogassa a kolumbiai békefolyamatot, és ezzel összefüggésben vonja vissza Donald Trumpnak a terrorizmust támogató államként való megjelölését Kubáról. Ezeket az intézkedéseket Kubával szemben a kolumbiai békefolyamat támogatása miatt vezették be.
Kuba 2012-től a Farc gerillákkal, 2018 májusától pedig a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN) folytatott béketárgyalásoknak is Kuba volt a fogadó országa és garanciavállaló állama. Miután 2019-ben megszakította a tárgyalásokat az ELN-nel, Kolumbia akkori elnöke, Iván Duque követelte küldötteinek kiadatását. A kubai kormány ezt elutasította, és kijelentette, hogy szigorúan betartja a békepárbeszédről aláírt jegyzőkönyveket, amelyek szerint a tárgyalások megszakadása esetén az ELN küldötteinek időt kell biztosítani arra, hogy elhagyják az országot és visszatérjenek egységeikhez.
Utolsó hivatali hetében Trump ezt kihasználta arra, hogy Kubát ismét a terrorista listára tegye. Külügyminisztere, Mike Pompeo akkor kijelentette, hogy Havanna „ismételten támogatást nyújtott a nemzetközi terrorcselekményekhez azáltal, hogy biztonságos menedéket nyújtott terroristáknak”. A kolumbiai ELN gerillák tagjainak jelenlétét említette a karibi szigeten. A kubai kormány emellett megtagadja az amerikai Fekete Felszabadító Mozgalom legalább két tagjának kiadatását: Joanne Chesimardot (73), aki nemzetközileg Assata Shakur néven ismert, és Charles Lee „Charlie” Hillt (71). Mindkettőjüket az FBI az 1970-es évek eleje óta körözi.
Gustavo Petro új kolumbiai kormánya újrakezdte a béketárgyalásokat az ELN-nel, és visszavonta a kiadatási kérelmeket. Kuba ismét az egyik garanciavállaló állam.
A kongresszusi képviselők kezdeményezésével most már egyre nagyobb nyomás nehezedik a Demokrata Párt valószínűsíthető elnökjelöltjére, Harrisre, hogy szélsőségesen Kuba-ellenes ellenfelével, Trumppal szemben pozícionálja magát.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
