Növekszik a nemzetközi nyomás a guatemalai választási puccskísérlet ellen

Az amerikai kormány, az Európai Unió és az Amerikai Államok Szervezete szankciókat vezet be. Az ENSZ a jogállamiság tiszteletben tartására szólít fel. Ugyanakkor az elmúlt napokban az amerikai kormány, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az Európai Unió (EU) felvázolta, hogyan lehetne kezelni a Guatemalában zajló puccskísérletet. Az ENSZ vezetője is csatlakozott a törekvésekhez.

Karin Hererra és Arévalo megválasztott alelnök az OAS vezetőjével, Almagróval (balról jobbra) a közelmúltban tett egyik guatemalai látogatása során
Karin Hererra és Arévalo megválasztott alelnök az OAS vezetőjével, Almagróval (balról jobbra) a közelmúltban tett egyik guatemalai látogatása során

A balközép jelölt, Bernardo Arévalo tavaly augusztusi, meglepő választási győzelme óta a hivatalban lévő, jobboldali Alejandro Giammattei elnök politikai ellenfelei elleni büntetőeljárást folytat. Az ügyészek engedély nélkül kinyitották az urnákat, ellopták a választási iratokat, és a választásokat érvénytelennek nyilvánították. Arévalót választási csalással vádolták meg. A jogállamiság mellett elkötelezett bírák sietve elmenekültek az országból, házkutatások és letartóztatások voltak, és parlamenti képviselők ellen is nyomozás folyik.

Az utóbbi időben Latin-Amerikában az igazságszolgáltatás többször szolgált a hadviselés eszközeként, beleértve a választott, baloldali vezetők és kormányok elleni puccsokat is. Ez történt Dilma Rousseff és Luiz Inácio Lula da Silva esetében Brazíliában, Rafael Correa és Jorge Glas esetében Ecuadorban, Fernando Lugo esetében Paraguayban, Pedro Castillo esetében, akit egy éve bebörtönöztek Peruban, és Christina Kirchner esetében Argentínában. Az USA, az EU vagy az OAS azonban egyik esetben sem gyakorolt politikai nyomást vagy alkalmazott büntetőintézkedéseket.

Október 23-án Brian Nichols, az Egyesült Államok nyugati félteke ügyekért felelős államtitkára Guatemalába utazott. Találkozott Arévalóval és a jelenlegi külügyminiszterrel, Mario Búcaróval, hogy megvitassák a demokratikus átmenetet. Nicholsnak akkor azt mondták, hogy „megvitatja a jövő januári békés demokratikus átmenet biztosításának szükségességét, és azt, hogy az ország politikai válságának megoldása érdekében az összes szereplő közötti párbeszédet helyezzék előtérbe”.

Richard Nephew, az „amerikai globális korrupcióellenes kezdeményezés” koordinátora október 24-én követte. Az USA évek óta aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Guatemalában nem történt előrelépés a korrupció elleni küzdelemben, és bírálta Consuelo Porras főügyészt, amiért nem nyomoz eléggé.

Az USA gazdasági növekedésért, energiáért és környezetvédelemért felelős államtitkára, José W. Fernández december elején látogatott az országba, hogy támogassa Arévalót. Az amerikai külügyminisztérium szerint találkozott a jelenlegi és az új kormány, valamint a magánszektor képviselőivel, hogy „előmozdítsa az átlátható, stabil és virágzó üzleti környezetet, amely a guatemalai emberek javát szolgálja”.

Arévalo különösen a korrupció elleni erőfeszítéseiről vált ismertté, és széles körű politikai támogatást szerzett a növekvő civil mozgalom keretében. Az Egyesült Államok korrupcióellenes programjának közvetlen támogatása ezekben az években személyes védelmet biztosított számára. A korrupció elleni küzdelem végső soron a biztonságos befektetési környezet előfeltétele.

Luis Almagro, az OAS főtitkára az elmúlt hónapokban többször is Guatemalába utazott. Még a második forduló előtt az amerikai kormány kérésére ellátogatott az országba, és találkozott Giammatteivel. Almagro felszólított az Arévalo pártja, a Semilla elleni jogi támadások beszüntetésére és garanciákat kért a tisztességes választási folyamatra. Szeptemberben kétszer is ellátogatott az országba. További utazásokra december elején, valamint december 15-én és 16-án került sor.

December 13-án az OAS országos képviselői úgy döntöttek, hogy a Charta 18. cikkét alkalmazzák Guatemalára – ez egyfajta megerősített figyelmeztetés, a közvetlen kizárás előfutára. Ez utasítja az Állandó Tanács elnökét, Ronald Sanders-t és Almagro-t, hogy a válság megoldását célzó megállapodásokat a helyszínen, személyes tárgyalásokon érjék el. A szavazás szövege az Egyesült Államokból érkezett.

Giammattei elutasította a charta alkalmazását. Kormánya mindig is meghívta Almagrót tárgyalásokra, ezért nem volt szükség szavazásra. Biztosította továbbá, hogy január 14-én zökkenőmentes hivatali átadás-átvételre kerül sor.

António Guterres ENSZ-főtitkár december elején azt írta: „Aggódunk a guatemalai események miatt, és a hatalom zökkenőmentes átadására szólítunk fel”. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pedig kijelentette: „Ismételten felszólítom az illetékes hatóságokat, köztük a jelenlegi elnököt és az igazságszolgáltatást, hogy tegyenek erőfeszítéseket a jogállamiság fenntartása és a választási eredmények tiszteletben tartása érdekében”.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller december 11-én bejelentette, hogy 300 guatemalai állampolgárnak megtiltották a belépést az Egyesült Államokba. Ezek között van 100 parlamenti képviselő, akik Arévalo mentelmi jogának visszavonása mellett szavaztak. A közép-amerikai ország főügyészi hivatalának vezetőjét is érintik most az amerikai szankciók, az igazságügyi tisztviselők „antidemokratikus magatartására” hivatkozva.

Az amerikai kormány azt is bejelentette, hogy „továbbra is lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy ilyen korlátozásokat vezessen be mindenkivel szemben, aki aláássa a guatemalai demokráciát”.

December 1-jén az USA korrupció miatt szankciókat rendelt el Luis Miguel Martínez Morales ellen, aki Giammattei egyik legközelebbi munkatársa.

Múlt csütörtökön az Európai Parlament elítélte a guatemalai puccskísérletet. A „Guatemala demokratikus akaratának tiszteletben tartására” felszólító állásfoglalást elsöprő többséggel fogadták el. „Az antidemokratikus szereplőkkel szembeni szankciókat” is ki kell vetni. Ezek közé tartozik a vagyon befagyasztása és Porras főügyész és beosztott ügyészei, Rafael Curruchiche és Leonor Eugenia Morales Lazo beutazási tilalma.

December 14-én a guatemalai alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést hozott: „A bíróság a következő végzést hozza: a köztársasági kongresszusnak és elnökségének garantálnia kell a 2023-as választási folyamattól kezdve valamennyi megválasztott tisztségviselő tényleges hivatalba lépését. A Legfelsőbb Választási Bíróság döntéseit a választási eredményeket elismerő és érvényesítő rendeletekkel összhangban kell végrehajtani”.

A bíróság arra is felszólította a leköszönő elnököt, hogy „mozdítsa elő a nemzeti egységet, és a jogi normáknak megfelelően hajtsa végre a hivatalátadást”.

Írta: Georg Stein

Forrás: Amerika21