Mexikóban a szakszervezetek május 1-jére a munkaidő rövidítését követelték – marxisták és anarchisták szociális jogokat követelnek az informális munkások számára.
Idén május 1-jén is több ezer munkás hangoztatta Mexikóvárosban jobb munkakörülményeket, társadalmi igazságosságot és alapvető jogaik érvényesítését követelő jelszavait. A főváros utcáin két fontos tüntetés zajlott, amelyek jól tükrözték a mexikói munkásmozgalmon belüli követelések sokszínűségét. A tüntetők a Monumento a la Revoluciónnál, a mexikói munkásharc egyik legszimbolikusabb helyszínén gyülekeztek.
A szakszervezeti blokkok felvonulásán egy követelés állt az előtérben: a heti munkaidő 40 órára történő csökkentése. Egy olyan időszakban, amikor a kimerültség, a bizonytalan munkakörülmények és a túlterhelés millióknak okoz gondot, ez sürgős szükséglet. Mexikóban a heti munkaidő továbbra is 48 óra, ami az egyik legmagasabb törvényileg megengedett érték a világon.
Amikor az első menet előrehaladt, a forradalmi emlékmű közelében egy második tüntetés alakult. Ezt kisebb szakszervezetek, valamint marxista és anarchista szervezetek vezették. Itt a tüntetők embertelen munkakörülmények megszüntetését követelték mindenki számára – az informális szektorban is –, beleértve a társadalombiztosítás, a törvényes ellátások és a megfelelő nyugdíj garantálását. A menet egyik legszembetűnőbb csoportja a „Bloque Negro” (Fekete Blokk) volt. Harcias magatartásával a kapitalista rendszert magát kérdőjelezte meg. Verbálisan provokálta a rendőröket, akik fizikai erőszakkal válaszoltak, egy fiatal férfi fejsérülést szenvedett.
A menet egyik legszimbolikusabb pillanata az volt, amikor az anarchista blokk nemzetközi szolidaritását fejezte ki. Egy jellegzetes jelszó volt: „Del río al mar, Palestina será libre” (A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz). Az anarchisták a szabadság és az igazságosságért folytatott harcot a nemzeti határokon túlra is kiterjesztették.
Írta: Jonatan Rosas
Forrás: JungeWelt
