Vissza kell térnie a börtönbe a házi őrizetbe helyezett egykori gerillaparancsnoknak, César Montesnek. Erről a guatemalavárosi fellebbviteli bíróság első tanácsa döntött kedden. A bíróság szerint a 82 éves férfi humanitárius okokból történő szabadon bocsátásáról szóló döntésnek „minden alapja hiányzott”. Montes rossz egészségi állapota sem volt bizonyított. A kamara azzal is érvelt, hogy a büntetőeljárási törvénykönyv 256. cikke szerint „szándékos emberölés, gyilkosság vagy nemi erőszak” miatt elítélt személyekkel szemben nem lehet alternatív intézkedéseket kiszabni.
Montes, akit 175 év börtönbüntetésre ítéltek, múlt csütörtökön szabadult a börtönből. Szem- és térdproblémáktól, memóriavesztéstől és prosztatabetegségtől szenved – mondta ügyvédje a sajtónak -, ezért „humanitárius okokból” jelentkezési feltételek mellett engedték szabadon. Közvetlenül ezután az ultrajobboldali „Alapítvány a terrorizmus ellen” elnöke, Ricardo Méndez Ruiz az X-en bejelentette, hogy feljelentést tesz a „terroristát” szabadon bocsátó bírák ellen. A „Pro Patria” nevű, szintén a szélsőjobboldalhoz tartozó szervezet sajtóközleményben követelte a férfi azonnali börtönbe való visszaszállítását, és rámutatott a bíróság által most hivatkozott paragrafusra. Szélsőjobboldali körök azt is állították, hogy Montes szabadon bocsátása egyes képviselők „tárgyalásainak” köszönhető. Emellett a mexikói nagykövetség diplomáciai erőfeszítései is a szabadon bocsátását szorgalmazták.
Montest, akinek valódi neve Julio César Macías, 2022 márciusában gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az incidens 2019. szeptember 3-án történt az észak-guatemalai Semuy II faluban. Három katona meghalt, három másik pedig megsebesült a lakosok és egy kilencfős katonai járőr közötti összecsapásban. Az ügyészség azzal vádolta Montest, hogy „megrendelte” a támadást. Montes mellett hét lakost 16 és 143 év közötti börtönbüntetésre ítéltek. A 2022-ben adott interjújában Montes „embertelennek” nevezte a börtönkörülményeiket.
Az incidensről különböző beszámolók léteznek. A hadsereg azt állítja, hogy a katonákat a falubeliek támadták meg, miközben marihuánaföldek és csempészetre alkalmas leszállópályák után kutattak. Montes és a lakosok ezzel szemben arra mutattak rá, hogy az El Estor körzetben lévő régiót évek óta földkonfliktusok jellemzik, különösen egy nikkelbánya és olajpálmák termesztésére szolgáló területek miatt. A polgárháború idején sok helyi lakos a hadsereg áldozatává vált. A régióban az elmúlt években többször is szükségállapotot hirdettek. Ebben a feszült helyzetben szócsatára került sor, amelynek során a katonák először lövéseket adtak le, és megsebesítették a lakosokat.
Montes mindig is tagadta, hogy részt vett volna a bűncselekményben, és ehelyett politikai okokra hivatkozott elítélése indokaként. Montes 1962-ben csatlakozott a gerillamozgalomhoz, és a békeszerződés után alapított egy szervezetet a vidéki munkások támogatására Észak-Guatemalában.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
