Nicaragua megismételte az Egyesült Államokkal szembeni követelését a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) által az 1980-as évek Contra-háborújában való amerikai részvétel miatt elrendelt több milliárd dolláros kártérítésre.
Rosario Murillo alelnök arra a tizenkétmilliárd dollárra utalt, amelyet Washingtonnak a Nemzetközi Bíróság ítélete szerint Managuának kell fizetnie. Az inflációval kiigazítva az adósság 2023-ban több mint 31 milliárd dollárt tenne ki.
Nicaragua ENSZ-nagykövete, Jaime Hermida jegyzéket juttatott el António Guterres főtitkár hivatalához, amelyben kijelentette, hogy az ICJ Nicaraguával kapcsolatos történelmi döntése még mindig függőben van.
Nicaragua 1984-ben benyújtott panasza a Ronald Reagan akkori amerikai elnök által 1981 decemberében Nicaragua ellen engedélyezett titkos műveletekre és az azt követő tevékenységekre, például a gazdasági blokádra, a kikötők, a bányászatra és másokra vonatkozott. A „kontrák” 1990-es lefegyverzéséig az USA mintegy 15 milliárd dollárt költött a sandinista kormány megdöntésére.
A kis intenzitású háború és a gazdasági blokád teljes káoszt jelentett Nicaragua számára, ami az egész országot érintette. Az eredmény: 40.000 halott, 100.000 sebesült, 38.000 árva, 20. 000 súlyosan sérült, fogyatékkal élő és 320.000 menekült a 3,5 milliós lakosságból.
1986. június 27-én a Nemzetközi Bíróság Nicaragua javára döntött, és elítélte az Egyesült Államokat az általa végrehajtott és finanszírozott kikötők és más infrastruktúrák elleni támadásokért, és jóvátételre kötelezte az Egyesült Államokat.
Közvetlenül azután, hogy Nicaragua benyújtotta a panaszt az ICJ-hez, Washington megszüntette a bíróság elismerését, és következésképpen figyelmen kívül hagyta az ítéletet. Azóta az USA megtagadta a pénz kifizetését, arra hivatkozva, hogy a bíróságnak nincs joghatósága az ügyben.
Az USA továbbá azt állítja, hogy nem kell kifizetnie a kártérítést, mivel a nicaraguai kormány, amely később Violeta Barrios de Chamorro vezetése alatt szoros kapcsolatokat ápolt az USA-val, egy rendelet alapján mentesítette a kártérítés megfizetése alól.
Nicaragua külügyminisztere, Denis Moncada kifejtette, hogy ezt a közép-amerikai országgal szembeni történelmi adósságot csak akkor fogják teljesíteni, ha az amerikai kormány kifizeti a jóvátételt. Hangsúlyozta, hogy az ICJ 1986-os ítéletében a nicaraguai szuverenitás és az önrendelkezési jog USA általi megsértését is figyelembe vette.
Írta: Rudi Kurz
Forrás: Amerika21