„Nem akarok egy új diktatúrában élni”

Zulma Larín emberi jogi és környezetvédelmi aktivista, aki a RACDES (El Salvador Közösségi Környezetvédők Hálózata) szervezetben tevékenykedik.

Nayib Bukele a szavazatok több mint 86 százalékával megnyerte a február elején tartott elnökválasztást. A választási bíróság szerint pártja, a „Nuevas Ideas” (Új ötletek) a parlamenti választásokon is a szavazatok 90 százalékát kapta, és a 60 képviselőből 54-et képvisel majd a parlamentben. A baloldali FMLN (Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front) már nem rendelkezik egyetlen parlamenti mandátummal sem. Miért olyan népszerű Bukele El Salvadorban?

Népszerűsége egyértelműen a biztonság kérdésén alapul. A marák (ifjúsági bűnbandák) korábban egész régiókat, különösen a szegénynegyedeket ellenőrizték. Ma szabadon mozoghatsz, nyugodtan beszélgethetsz a szomszédaiddal az utcán, ami korábban nem volt lehetséges.

Hogyan élte meg a február 4-i választásokat?

Szomorú eseményként. A múltban – a polgárháború befejezése után – a választások a demokrácia ünnepe voltak. Manapság ez már nem így van. Az emberek gyorsan szavaztak, majd hazamentek, félnek az eltérő véleménynyilvánítástól. Aztán voltak eltérések a választásokon, „technikai csalásra” utaló jelek. Időközben eltűntek a szavazóurnák. A korábbi elnökök 1,3 és 1,5 millió szavazatot értek el, Bukele 2019-ben is jó 1,4 millió szavazattal nyert. Ma több mint hárommillió szavazat? Ez azért megkérdőjelezhető. Az alkotmány szerint Bukelét nem is lett volna szabad újraválasztani.

A demokrácia nem csak a biztonságról szól. Nagyon alaposan elemeznünk kell Nayib Bukele jelenségét. Az 1980-as években megtapasztaltam a diktatúrát, és nem akarok egy új diktatúrában élni.

El Salvadorban két éve rendkívüli állapot van érvényben. A kormány a bűnbandák elleni küzdelemmel indokolja. Hogyan hat ez a mindennapi életre?

Mindenekelőtt a sok letartóztatáson keresztül, a hivatalos adatok szerint több mint 70.000. Manapság könnyű letartóztatásba kerülni, elég ha kapnak egy fülest a szomszédtól, hogy köze van a marákhoz, és máris őrizetbe vesznek. Fiatal férfiak és nők ezrei ülnek börtönben anélkül, hogy bármi közük lenne a bandákhoz. Az emberek attól félnek, hogy letartóztatják őket, ha kritikus véleményt nyilvánítanak. El Salvadorban már nincs nyilvános vita vagy véleménykülönbség.

2017-ben a kongresszus – akkor még a baloldali FMLN kormánya alatt – betiltotta a külszíni bányászatot. A jelenlegi kormány ezt a törvényt meg akarja semmisíteni. Milyen következményektől tart?

Ez nagy probléma lehet. El Salvador kis ország, de sűrűn lakott. Különösen az ország északi részén sok olyan ásványkincs található, amely a transznacionális vállalatok számára érdekes. A kormány egy olyan törvényt is el akar törölni, amely a békemegállapodás része volt, és amely földet garantál a kistermelőknek. Ez szintén a monokultúrák, például a cukortermelés érdekeit szolgálja. A pálmaolaj-termelés is szerepet játszik.

Egy másik kérdés a víz privatizációjával kapcsolatos konfliktus. Miről szól ez az egész?

Az elmúlt jogalkotási időszakban a kormány elfogadta a vízellátásról szóló törvényt. Ennek a törvénynek a 14. cikke kimondja, hogy a vállalatok ellenőrizhetik a vízellátást. Ez a törvény a nemzeti és nemzetközi vállalatoknak kedvez a vízellátásban. El Salvadorban még mindig sok ember nem jut tiszta vízhez. Ez egyes régiókban már most is konfliktusokhoz vezet.

Mit vár a Nayib Bukele-kormány következő öt évétől?

Múlt héten elfogadtak egy törvényt, amely kiveszi az oktatásból az olyan témákat, mint a nemek és az LMBTQ. Ez ízelítőt ad abból, hogy mi fog következni. A szólásszabadságot és a szabad oktatást súlyosan korlátozni fogják, miközben a politikában a nemzeti és transznacionális vállalatoknak kedveznek majd.

Írta: Thorben Austen

Forrás: JungeWelt