A guatemalai kormány agrárágazatra vonatkozó terveiről és a nagyvállalatok ellenállásáról. Interjú Rafael Gonzalezzel.
Rafael Gonzalez a
guatemalai Paraszti Egységért Bizottság (Comité de Unidad Campesina – CUC)
vezetőségi tagja és mezőgazdasági kérdésekért felelős munkatársa.
A múlt héten Bernardo
Arévalo elnök megállapodást kötött különböző mezőgazdasági dolgozók és kisgazdák
szervezeteivel, köztük a Paraszti Egység Bizottságával (CUC). Mi a cél?
A megállapodás célja, hogy megoldást találjanak az ország mezőgazdasági problémáira. Konkrétan a cél egy új, földkérdésekkel foglalkozó testület létrehozása, amelyhez a közösségek problémáik esetén fordulhatnak. Ennek hátterében az áll, hogy az előző elnök, Alejandro Giammattei (2019-2023) hivatali ideje alatt feloszlatta a meglévő testületeket, átadta azokat más bizottságoknak, és végül megszakította a párbeszédet. A Fondos de tierras (földalapok) meglévő törvényének reformjáról is szó van. Ez a törvény még a polgárháborút lezáró 1996-os béketárgyalásokból származik, és szükség van a reformjára és javítására, hogy valóban a közösségek és a kisgazdák javát szolgálja.
Azt mondják, hogy a
most elért megállapodás a vidéki dolgozók szervezetei és Bernardo Arévalo
közötti hosszas tárgyalások eredménye, még a hivatalba lépése előtt. Ez igaz?
Így van. Arévalóval már jó ideje folytak tárgyalások, még azelőtt, hogy elnökként hivatalba lépett volna. A megállapodás azonban csak február 7-én vált hivatalossá Arévalo és a Kistermelők és Mezőgazdasági Dolgozók Tanácsa között.
Megvan-e az új
kormányban az akarat, hogy megteremtse a feltételeket a mezőgazdasági és
földkérdések megoldásához?
Így értelmezzük Bernardo Arévalo aláírását a megállapodás értelmében. Feltételezzük, hogy az új kormánynak megvan az akarata arra, hogy a földdel kapcsolatos konfliktusokat többé ne erőszakkal oldja meg, mint korábban. Arévalo azt is ígérte, hogy kormányán belül létrehoz egy csapatot, amely beavatkozik a válságokba, és biztosítja a konfliktusok békés megoldását. A javasolt megoldások, köztük a vitatott földterületek felvásárlása a kormány által, jelenleg is vita tárgyát képezik. De ez csak az elmélet; hogy mit fognak ténylegesen megvalósítani, az egy másik kérdés.
Ön tehát végső soron
azt feltételezi, hogy a földalapokról szóló törvény reformja javítani fogja a
kistermelők földhöz jutását. Milyen ellenállásra számít a mezőgazdaságban
gazdaságilag erősek részéről?
Azt hiszem, minden érintett, beleértve Bernardo Arévalót és kormányát is, tisztában van azzal, hogy ez nagyon nehéz lesz. Az agrárszektor erős emberei mindig is azt mondták, hogy nem fogják hagyni, hogy Arévalo nyugodtan kormányozzon. Másrészt a közösségek kilakoltatása, például a pálmaolaj-ültetvényekkel kapcsolatban, folytatódik. Ez zavart okoz, és sokan felteszik maguknak a kérdést: most már demokratikus kormányunk van, miért folytatódnak az erőszakos kilakoltatások?
Milyen jogi
lehetőségek vannak arra, hogy az emberek földhöz jussanak? Említette azt a
lehetőséget, hogy a kormány megvásárolja a földeket és átadja a kistermelőknek?
Igen, ez így van, a Földalapról szóló törvény értelmében erre rendelkezésre állnak pénzeszközök. Elméletileg ez akár 60 millió quetzales (kb. 7 millió euró) is lehet, de gyakran ennek csak az egy-kétharmadát használták fel. Aztán ott vannak a békeszerződés szerinti állami földek, amelyeket át lehet adni a kistermelőknek. A békeszerződés értelmében a kihasználatlan földeket és a tulajdonos nélküli földeket is használhatják a kistermelők. Úgy gondoljuk, hogy az új törvény új személyzettel és új szabályokkal nagy változást hozhat.
Hány emberről van szó,
akik a jogszabály révén földet kaphatnak?
Ezt nem tudom pontosan megmondani. Jelenleg négy szervezet van, akik a Kistermelők Tanácsában részt veszünk a végrehajtásban. Rajtunk kívül ott van az Asociación Campesina del Altiplano, az Organización Nuevo Dia és az Unión Verapacenses de Organizaciones Campesinas. De több száz közösség van szerte az országban, akiknek szükségük van a földhöz való hozzáférésre.
Interjút készítette: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
