Javier Milei hétfőn lesz hat hónapja, hogy Argentína elnöke. Soha nem volt még példa arra, hogy egy kormány ilyen rövid idő alatt ilyen drasztikus neoliberális deregulációt hajtott volna végre. Milei szerint a „kiigazítások” az országot az elmúlt években uraló „szocializmus” elleni „kultúrharc” részei. Tisztázzuk: a szocializmus soha nem jutott el a Casa Rosadába. Milei „szocialistának” nevezi a jobbközép „Radikális Polgári Unió” pártot, a peronizmust, sőt a jobboldalt is, amellyel szövetséget kötött.
Az év első felének fénypontja az infláció 8,8 százalékra való sikeres csökkentése volt. Milei hivatalba lépésekor 25,5 százalékon állt. És a kormány költségvetési többletet is elért, amelynek árnyoldala azonban a számtalan beláthatatlan következménnyel járó szociális megszorítás. A Milei-kormány utolsó mérföldköve ebben a tekintetben az ingyenkonyhák élelmiszer-szállításának megszüntetése volt. Az elutasítás a növekvő szegénység (55 százalék 2024 első negyedévében) és a növekvő éhezés hátterében történt.
Az Universidad Católica Argentina (UCA) felmérése szerint Argentínában minden negyedik ember széleskörű élelmezési bizonytalanságban szenved. Ez azt jelenti, hogy valaki kénytelen csökkenteni az ételek minőségét vagy kihagyni az étkezéseket, mert a jövedelme nem elegendő. A súlyos élelmiszer-biztonság hiánya, ami gyakori éhezést jelent, a lakosság tíz százalékát érinti.
Nemzetközi szinten a negatív csúcspontot a Spanyolországgal kialakult diplomáciai válság jelentette, mivel az argentin elnök minden bizonyíték nélkül „korruptnak” nevezte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök feleségét egy, a szélsőjobboldali Vox párt által Madridban szervezett rendezvényen. Az incidensre annak a hét utazásnak az egyikén került sor, amelyet Milei tavaly decemberi hivatalba lépése óta tett, és ezzel ő lett a legtöbb légi mérfölddel rendelkező argentin államfő. A szomszédos országokba nem utazott, inkább az Egyesült Államokba ment – és leginkább személyes okokból.
Az ambiciózus „alaptörvényt” (Ley de Bases) még nem fogadta el a kongresszus, ami rávilágít a kormány egyik legnagyobb gyengeségére: arra, hogy Milei nem rendelkezik saját parlamenti többséggel. A törvényjavaslat többek között munkaügyi reformot és az állami tulajdonú vállalatok, például az Aerolíneas Argentinas légitársaság és a Televisión Pública közszolgálati műsorszolgáltató privatizációját írja elő.
A kabinetben több lemondás is történt. A legfontosabb Nicolás Posse miniszterelnöké volt. Ő egy árnyékban élő figura, akiről hivatali ideje alatt keveset lehetett tudni. Helyére Guillermo Francos került, akinek konszenzusteremtő képességétől függ most az ország kormányozhatósága – és a „főnökétől”, Milei befolyásos nővérétől, a kormány főtitkárától, Karina Mileitől.
A legutóbbi felmérések szerint Milei megdöbbentően pozitív megítélése még mindig megdöbbentően jó. A San Andrés Egyetem friss felmérése szerint a kormány tetszési indexe májusban 48 százalékos volt, a rosszallás pedig 50 százalékos. Ez azt jelenti, hogy ez volt az első olyan hónap, amikor a ellenzés meghaladta a támogatást. A tanulmány ugyanakkor kiemeli, hogy az általános helyzettel való elégedettség májusban 41 százalékot ért el. Ez magasabb volt, mint márciusban, ami az elemzők szerint az infláció csökkenésével függ össze, míg az elégedetlenség májusban 55 százalékot ért el ugyanezen jelentés szerint.
Hogyan fog kinézni a Milei mérlege egy teljes év után? A gazdasági dereguláció a gazdasági aktivitás hirtelen visszaesésében, de mindenekelőtt a munkavállalók zsebében érezteti hatását, akik a közlekedés és az olyan szolgáltatások, mint az áram, a gáz és a víz támogatásának megszüntetése miatt is szenvednek. Meddig tart a mézeshetek a Mileivel?
Írta: Florencia Beloso
Forrás: JungeWelt
