A pamut fenntarthatósága
Az Earthsight brit, nem kormányzati szervezet több mint egy évtizede nyomon követi, hogy hol található 816.000 tonna gyapot, amely az emberi jogok megsértéséhez és a brazíliai El Cerrado erdőirtásához kapcsolódik. A gyapotot ruházati cikkekké dolgozták fel, majd a spanyolországi Inditex és H&M üzleteiben kötött ki, és a legtöbb terméken a Better Cotton fenntarthatósági címke szerepelt.
Az Inditex a világ egyik legnagyobb textilipari vállalata. Székhelye a galíciai A Coruña külvárosában, Arteixóban található. Leányvállalatai közé tartozik a Pull&Bear, a Bershka és a Zara. A svéd H&M világszerte üzleteken és online értékesítésen keresztül működik.
A „piszkos pamut”
Több mint egy éven keresztül műholdfelvételeket, bírósági ítéleteket, szállítási dokumentumokat, sőt, még a kereskedelmi vásárokon készült titkos interjúkat is elemezték. Az El Cerrado Brazília második legnagyobb biotópja az Amazonas után. Hatalmas biológiai sokféleségét egyre inkább veszélyezteti a monokultúrák terjeszkedése. A „piszkos gyapot” üzlet kéz a kézben jár a nagymértékű illegális erdőirtással, a korrupcióval, az emberi jogok megsértésével és az erőszakkal. A Fashion Crimes című jelentésében a civil szervezet a moda rápida, azaz az aktuális divat és a brazil gyapottermelés fellendülése közötti kapcsolatot vizsgálja, és dokumentálja a 816.000 tonna gyapot útját a brazil ültetvényekről nyolc kínai textilszállító cégen keresztül a világ két legnagyobb ruházati beszállítójához. A jelentés szerint legalább 20 millió ruházati és háztartási cikket szállítottak a H&M-nek és az Inditexnek, amelyek a spanyol textilpiacra kerültek. „Az Earthsight által nyomon követett összes szennyezett gyapot a Better Cotton fenntarthatósági címkével van ellátva” – mondták a brazil termelők a civil szervezetnek.
Erdők helyett ültetvények
Az El Cerrado 1.910.037 km2-es területével nagyobb, mint Alaszka. A szavannarégió Brazília teljes területének 22 százalékát foglalja el. A bolygó állatfajainak öt százaléka él itt. A terület több mint felét Bahia állam teszi ki. Csak itt 1985 óta 22.000 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki és ültetvényeket létesítettek, ami nagyjából Wales területének felel meg. Ennek az ökocídiumnak a szénlábnyoma: egy ilyen hatalmas terület erdőirtása 50 millió autó szén-dioxid-kibocsátásának felel meg egy év alatt. A gyapotföldeket évente 600 millió liter növényvédő szerrel „látják el”. Ennek a gazdag ökoszisztémának több mint a fele veszett oda.
Az erdőirtás pedig tovább növekszik. Az El Cerradóban tavaly 43 százalékkal nőtt a fakitermelés a Fashion Crime jelentése szerint, és szinte az egész illegális. Ennek hátterében a gyapottermelés drasztikus növekedése áll Brazíliában az elmúlt évtizedekben. A gyapottermelés mellett elsősorban a szója termesztése felelős a régió pusztulásáért Nem ritka, hogy mindkettőt felváltva termesztik az ültetvényeken. 2030-ra Brazília várhatóan megelőzi az Egyesült Államokat a világ első számú gyapotexportőreként.
Megsemmisíteni és megfelelővé tenni
„Mindannyian tudjuk, mit tett a szója és a marhahús Brazília erdeivel. De a gyapot hatása eddig nagyrészt észrevétlen maradt. Az elmúlt évtizedek boomja azonban környezeti katasztrófává változott” – mondja Sam Lawson, az Earthsight igazgatója. Az SLC Agricola és a Horita Group, Brazília két legnagyobb mezőgazdasági vállalata áll a feltételezések szerint az El Cerrado agresszív erdőirtása mögött. Hatalmas ipari farmjaikhoz bírósági végzések, korrupciós ítéletek és milliós bírságok sorozata kapcsolódik. „Ez körülbelül 100.000 hektár erdő kiirtásával jár az El Cerrado területén” – jelentik az Ecologistas en Acción kezdeményezés aktivistái. „Az Earthsight által vizsgált nagy exportcégek mottója: pusztíts és sajátítsd ki” – mondja a brit civil szervezet. Ahogy a gyapottermesztés elterjedt a területen, a hagyományos közösségek eltűntek. Az Earthside „a korrupció, a kapzsiság, az erőszak és a büntetlenség pusztító keverékéről beszél, amely szó szerint az állami földek ellopásához és a helyi közösségek kisajátításához vezetett”.
Jobb gyapot – egy példa
A Better Cotton tanúsítási rendszer a ruházati termékek előállításához használt nyersanyagot minősíti fenntarthatónak, és a H&M és a Zara éves jelentéseiben utal a fenntartható módon előállított pamut felhasználására, amely állításuk szerint termelésük több mint 50 százalékát teszi ki. De: „Amit a Better Cotton fenntarthatónak minősített, az az Earthsight által nyomon követett, igazolhatóan szennyezett gyapot volt” – mondták a brazil gyártók a civil szervezetnek. „Ha tehát a szekrényedben a H&M vagy a Zara pamutruhái, törölközői vagy lepedői vannak, azok valószínűleg a brazil Cerrado pusztítása által szennyezett, selejtezett áruk” – figyelmeztet Lawson, az Earthsight igazgatója. von. „Ezek a vállalatok a legjobb gyakorlatról, társadalmi felelősségvállalásról és tanúsításról beszélnek, azt állítják, hogy befektetnek a nyomon követhetőségbe és a fenntarthatóságba, de mindez ugyanolyan szemfényvesztés, mint a virágminták a kirakataikban.”
Az Inditexet évek óta vádolják zöldmosással, az átláthatóság hiányával és az emberi jogok megsértésével. Most a textilipari óriáscég a legfontosabb tanúsító beszállítójától, a Better Cotton-tól követeli a nyilvánosságra hozatalt és a nyomon követhetőséget. Az Earthsight leleplezései fényében a Better Cotton 2023 szeptemberében három hónapos felülvizsgálati szakaszt jelentett be. Március 1-jén a vállalat frissítette alapszabályát és auditálási kritériumait. Az Earthsight szerint azonban a Better Cotton és más hasonló tanúsító beszállítók „szívesen látott bűnbakok, hogy eltereljék az olcsó forrásból származó nyersanyagokkal dolgozó gyártó cégek kritikáját”. Továbbá a Better Cotton új tanúsítási elvei szerint a gyapot akkor is fenntarthatónak minősíthető, ha a mezőgazdasághoz használt földterület illegális erdőirtása 2020 előtt történt, még akkor is, ha a földet a helyi közösségektől lopták el.
A legnagyobb bűnösök azonban a külföldi fogyasztói piacok. Az EU a világ legnagyobb ruházati importőre, amelyet az USA követ. Az Earthsight hangsúlyozza az EU felelősségét, amely a textiltermékek és az élelmiszerek iránti keresletével növeli a nyomást. „Szinte a teljes terhet a külföldi kereslet okozza” – mondja az Earthsight.
Forrás: NPLA