Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök felavatta a „Tren Maya” (maja vonat) első szakaszát. Az államfő pénteken a Campeche államban található San Franciso városából a karibi Cancún turisztikai központba utazott külön delegációval az elkészült vonatúton.
A megaprojektet a jövőre hivatalából távozó baloldali elnök legambiciózusabb infrastrukturális projektjének tartják. A kritikusok, különösen az őslakosok és a környezetvédők ismételten kifejezték ellenérzéseiket a projekt ellen. Az első nyilvános személyvonat szombaton Campeche és Cancún között is közlekedett.
López Obrador az X rövid üzenetküldő szolgáltatáson ünnepelt: „Ma az emberek nagyon örültek a Tren Maya első, Campeche és Cancún közötti szakaszának felavatásának. December 31-én Cancúnból Palenque-ig, február 29-én pedig a teljes 1554 kilométeres szakaszon folytatódik. Lassan, de biztosan az álom valósággá válik.”
A Tren Maya Tabasco, Chiapas, Campeche, Yucatán és Quintana Roo délkeleti államokat fogja összekötni. Az útvonal összesen 20 vasútállomást és 14 kisebb megállót foglal majd magában. A vasútvonal a legszegényebb régiókat köti majd össze olyan turisztikai központokkal, mint a palenque-i maja romok és a Yucatán-félsziget keleti partján fekvő „Riviera Maya”.
López Obrador kormánya azt reméli, hogy a Tren Maya fellendíti az egész délkeleti régió gazdaságát. A megnyitónak azonban szimbolikus értéke is van: 173 évvel az első mexikói vasútvonal megnyitása és 30 évvel a pályák privatizációja és a személyszállító vonatok megszűnése után ismét közlekedik egy nyilvános személyvonat az országban.
A kritikusok azonban rámutatnak, hogy az eddigi 27,5 milliárd eurónak megfelelő költségek háromszorosan meghaladják az eredetileg tervezett költségvetést. Az is kérdéses, hogy a működtetés valaha is lehetséges lesz-e masszív állami támogatások nélkül. A megfigyelők a Tren Mayát az állam fokozódó militarizálódásának kifejeződéseként is értékelik: López Obrador a fegyveres erők vezetésére bízta a vállalatot.
Különösen az őslakosok és a környezetvédők bírálták a projektet a kezdetektől fogva. „Ökocídiumról” beszélnek a tömeges erdőirtás és a Yucatán-félsziget törékeny ökoszisztémájára gyakorolt kiszámíthatatlan következmények miatt. A fejlesztési projektet, amelyet nyaktörő sebességgel és a helyi lakossággal, elsősorban a maja őslakosokkal való komolyabb konzultáció nélkül hajtanak végre, „neokolonialista” kritikával illetik.
Samuel Jouault, a Yucatán Autonóm Egyetem Szociális Projektek Tanszékének professzora és kutatója kifejtette: „60 év alatt a Yucatán-félszigeten az agavé monokultúráról a turizmus monokultúrájára tértünk át. Ez a lépés felgyorsítja a régió turisztikai jellegét, és ezt az egyetlen gazdasági lehetőségként népszerűsíti”.” Joucault szerint ez a történelmi épületek és egész falvak „nemzeti kincsként” való fokozódó fejlesztéséhez, gyakorlatilag pedig a hagyományos, főként őslakos lakosság jogfosztásához vezet.
A Nemzeti Bennszülött Kongresszus (CNI) és az El Sur Resiste („A Dél ellenáll”), a mexikói délkeleti közösségek, kollektívák és szervezetek szövetsége közleményt intézett López Obradorhoz a megnyitó alkalmából: „Mit fog megnyitni? A félsziget erdőirtását? A cenoták elpusztítását? A kultúrák legnagyobb pusztulását?”
Az El Sur Resiste és a CNI is alapvetően ellenez minden olyan megaprojektet, amely „kárt okoz a természetben és megfosztja a népeket”, legyen szó kikötőkről, repülőterekről, vasutakról, szél- és ipari parkokról vagy rezervátumokról. Elítélik azt is, hogy az építkezések során megpróbálják privatizálni a helyi közösségek tulajdonát.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
 első szakaszát. Az államfő pénteken a Campeche államban található San Franciso városából a karibi Cancún turisztikai központba utazott…){kind=link}