A mexikói kormány határozottan elutasította az Amerikai Államok Szervezete (OAS) kritikáját a nemrég tartott bíróválasztással kapcsolatban. Hivatalos közleményében a külügyminisztérium az OAS választási megfigyelő missziójának értékelését a belügyekbe való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette.
Egy eddig példa nélküli eljárás keretében a legfelsőbb bíróság és más szövetségi bíróságok összetételét közvetlenül a lakosság választotta meg (erről a miamerikank.hu beszámolt). A népszavazás az Andrés Manuel López Obrador elnök vezette kormány által kezdeményezett igazságszolgáltatási reform része volt. Az új elnök, Claudia Sheinbaum, aki szintén a Nemzeti Megújulás Mozgalma (Morena) párt tagja, választási győzelme után a reform első lépései már megvalósultak.
A Nemzeti Választási Intézet (INE) adatai szerint a Legfelsőbb Bíróság (SCJN) választásán az őslakos ügyvéd Hugo Aguilar Ortiz, Oaxaca államból, mintegy 5,3 százalékos szavazati aránnyal végzett az élen. Aguilar, aki magát a közvetlen demokrácián alapuló igazságszolgáltatás képviselőjeként tartja számon, az INE szerint több mint 3,28 millió szavazatot kapott.
Összességében nagy volt a részvétel, és jelentős szavazati előnyt szereztek azok a jelöltek, akik kevés formális karrierrel rendelkeznek, de széles társadalmi támogatottságot élveznek. A La Jornada beszámolója szerint a megválasztottak közel 60 százaléka nem rendelkezik hagyományos jogi karrierrel.
Az OAS különösen azt a veszélyt látja, hogy a bírák politikai befolyás alá kerülhetnek, ha választási kampányokkal és populista mechanizmusokkal kell megküzdeniük tisztségükért. Mexikó határozottan elutasította ezt a félelmet. A külügyminisztérium szerint a bírák választása demokratikus intézkedés, amelynek célja a bírói testület átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése. A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer mélyreható reformokra szorul, hogy igazságosabbá és hozzáférhetőbbé váljon.
A nemzetközi kritika ellenére Mexikó ragaszkodik reformprogramjához. A külügyminisztérium közleménye a következőképpen zárul: „Mexikó politikai és intézményi modelljeit alkotmányának elveivel és demokratikus meggyőződésével összhangban alakítja ki, külső beavatkozás nélkül.”
Az Agenda Estado de Derecho elemző platform szerint a választási részvétel alacsonyabb volt, mint az elnök- és parlamenti választásokon, ami részben a jelöltek alacsony ismertségének, részben pedig a választóknak a bírák feladatairól alkotott homályos képének tudható be. Az OAS jelentése szerint azonban a választási nap összességében nyugodtan telt, és nem történt súlyos szabálytalanság a szavazás során.
Mexikó történetében először a polgárok közvetlenül választották meg a mexikói jogrendszer több fontos pozícióját. Köztük kilenc bíró a Legfelsőbb Bíróságba, a Legfelsőbb Választási Bíróság bírái, 15 regionális választási bíró, öt bíró a Bírói Tanácsba, 464 bíró a bíróságokra és 386 bíró a kerületi bíróságokra, valamint 4362 helyi tisztségviselő.
Írta: Katharina Hempfing
Forrás: Amerika21
igazságszolgáltatásLegfelsőbb BíróságOASreformokrészvételi demokrácia









