A peronizmus válságáról és a Javier Milei jelölt elleni helyes stratégiáról. Beszélgetés Juan Grabois-val.
Juan Grabois a
baloldali peronista „Frente Patria Grande” és az UTEP szakszervezet alapítója.
A peronista koalíció elnökjelöltje a november 19-i
második fordulóban a hivatalban lévő gazdasági miniszter, Sergio Massa. Ellene
indult az előválasztáson. Mit ért el ezzel?
Az „Argentina Humana” programunk egy javaslat országunk humánus fejlesztésére és egy latin-amerikai integrációs projektre, és közel 1,5 millió szavazatot nyert. Konkrét intézkedéseket javasoltunk az argentinok többség valóságának megváltoztatására, és a méltóság, a jólét és a boldogság perspektívájának megteremtésére népünk számára. Föld, lakhatás, munka, egészségügy, oktatás, biztonság, igazságosság – ezeket a követeléseket az előválasztások éjszakáján a színpadon mutattam be Massának, aki beleegyezett, hogy néhányat közülük elfogad. Ezt nem engedménynek tekintjük, hanem az általunk gyakorolt politikai nyomás sikerének.
Massát most Washington jelöltjének és az IMF emberének
tekintik. Van-e alternatíva a strukturális kiigazítási intézkedésekkel szemben,
ha ő lesz az elnök, és van-e jövője a BRICS+-nak?
Úgy vélem, hogy az IMF-fel kötött megállapodást fel kell mondani, és adósságvizsgálatot kell indítani, mivel ez a megállapodás nem csak törvénytelen, hanem illegális is, ahogy maga az IMF is mondja. Sok jel utal arra, hogy a hitelt Donald Trump segítette elő, hogy Mauricio Macri megnyerje a választásokat.
A peronista szövetség külpolitikája az olyan nemzetközi mechanizmusokon alapul, mint a BRICS+, ami nagyban különbözik Javier Milei antikommunista elképzeléseitől, aki meg akarja szakítani a kapcsolatokat fő kereskedelmi partnereinkkel, Brazíliával és Kínával. És ami még rosszabb, az amerikai dollár bevezetésével észak-amerikai gyarmattá akarja változtatni hazánkat.
A választások eredményétől függetlenül Argentínában
megerősödött az ultrajobboldali tábor. Milyen stratégiát alkalmaznak ennek
ellensúlyozására?
A Milei-féle hamis próféta létezése annak köszönhető, hogy az egész argentin politikai rendszer és a demokráciánk nagyon súlyos hiányosságokkal rendelkezik az adósság és a vagyonelosztás, a szélsőséges egyenlőtlenség és a lakosság konkrét problémáinak megoldására való képesség tekintetében: Argentínában a föld nem szűkös, de a lakhatással gondjaink vannak. Élelmiszert termelünk, de nálunk a legmagasabb a szegénység a demokráciához való visszatérés óta (1976-tól 1983 végéig tartó fasiszta katonai uralom). Bár voltak „népi kormányaink”, az állam még mindig neoliberális. Az, hogy a társadalom széles rétegei jogfosztottak, olyan helyzetet teremt, amiből Milei profitálni tudott.
Ezért a stratégia nem ellene irányul, hanem a szörnyű körülmények ellen, amelyek között népünk nagy része él, mert Mileinek igaza van, amikor a politikai kaszt kiváltságait és a korrupciót elítéli. A probléma az, hogy a megoldásai lehetetlenek és embertelenek.
A peronizmus válságban van. Milyen esélyt lát arra, hogy
az olyan erők, mint a „Frente Patria Grande” nagyobb befolyásra tegyenek szert
a jövőben?
Chávez egyszer azt mondta: „Ha meg akarod szüntetni a szegénységet, add a hatalmat a szegényeknek”. Úgy gondolom, hogy jó esélyünk van arra, hogy megadjuk a politikai alaphangot, mert az ország jövőbeli kormánya nem fogja megoldani a problémákat. Az USA terveit fogja szolgálni, amely hozzá akar férni a vizünkhöz, a lítiumunkhoz, az üzemanyagunkhoz. Ezzel szemben ellenállás fog kialakulni.
A mi feladatunk, hogy határt szabjunk ennek a fosztogatásnak. Ehhez nem kell forradalom, csak egy kis politikai akarat és intelligencia, mert bárki is akar kormányozni az elkövetkező években, annak jogokat kell biztosítania népünknek, különben a helyzet tarthatatlanná válik. Addig is nemzeti, népi, latin-amerikai és humanista programunkkal készülünk a jövőbeni kormányzásra. Talán hamarabb, mint gondolnánk.
Interjú: Torge Löding
Forrás: JungeWelt
