Az ibér-amerikai elnökök 29. csúcstalálkozója a kormányfők többségének távolmaradása miatt nem sikerült. A 22 kormányfőből mindössze hárman vettek részt: a házigazda ecuadori Daniel Noboa, a portugál elnök, Marcelo Rebelo de Sousa és az andorrai elnök, Xavier Espot Zamora. VI. Fülöp spanyol király is jelen volt.
A La Jornada című mexikói lap szerint a csúcstalálkozón részt nem vevő országok nagykövetei három okot adtak meg kormányfőik távolmaradására. Először is az ecuadori biztonsági erők idén áprilisban a mexikói nagykövetségen történt betörésére hivatkoztak, amellyel Ecuador diplomáciai tabut sértett (az amerika21 beszámolt róla).
A második ok az ecuadori biztonsági válság, az erőszakos bűncselekmények újbóli növekedésével. Az ecuadori gyilkosságok száma a 2018-as 100.000 lakosra vetített 6-ról 2023-ra 47-re emelkedett, ami rekordot jelent. A harmadik okként a nagykövetek a dél-amerikai ország energiaválságát említették, ahol naponta átlagosan 12 órán át tart az áramkimaradás.
A közös zárónyilatkozatra tett kísérlet is kudarcba fulladt. A csúcstalálkozó résztvevői nem tudtak megegyezni. A kubai külügyminisztérium többoldalú ügyekért és nemzetközi jogért felelős főigazgatója, Rodolfo Benítez ezért Eduardo Acevedo argentin nagykövetet hibáztatta. Argentína megpróbálta kivenni a nemek közötti egyenlőségre és az őslakos népek jogaira vonatkozó kötelezettségvállalást a végleges dokumentumból. Acevedo azt az álláspontot is megpróbálta keresztülvinni, hogy az éghajlatváltozás nem létezik, és megpróbálta eltávolítani az ENSZ 2030-as menetrendjének fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettséget – panaszolta Benítez.
A kubai külügyminisztérium képviselője azt is elutasította, hogy Argentína megpróbálta kivenni a zárónyilatkozatból a karibi országgal szembeni amerikai gazdasági embargó elítélését. Acevedo azt kifogásolta, hogy a csúcstalálkozó nem foglalkozott Kuba, Venezuela és Nicaragua belső helyzetével.
A négynapos csúcstalálkozóval párhuzamosan 70 társadalmi szervezet szervezett tiltakozó akciókat „ellen-csúcstalálkozó” néven. A szervezők azt kifogásolták, hogy a hivatalos csúcstalálkozó olyan témákat vitatott meg, mint az innováció, a befogadás és a fenntarthatóság „az emberek nélkül”.
Az „ellen-csúcstalálkozó” részeként a társadalmi mozgalmak tagjai a Cuencai Egyetemen gyűltek össze. Egy sor határozatot fogadtak el, többek között a közoktatás védelméről, a társadalmi szervezetek egységéről, az egyetemes állami egészségügyi és ápolásbiztosítás követeléséről, valamint a bányászati tevékenységek kiterjesztésének elutasításáról.
Azt is követelték, hogy a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal végezze el a kormány által kiadott bányászati koncessziók átfogó felülvizsgálatát, és utasítsa el a bányászati tevékenységek kiterjesztését.
A Plaza del Herrero és a Chaguarchimbana Múzeum közötti tüntetésen, ahol az ibér-amerikai csúcstalálkozót tartották, a demonstrálók olyan jelszavakat kiabáltak, mint például „Csúcstalálkozó kifelé”.
Írta: Miguel Molina
Forrás: Amerika21
