Panama meg akarja állítani az illegális bevándorlást, az USA támogatást ígér a migránsok hazatelepítéséhez. Kolumbia bírálja ezeket az intézkedéseket.
Panama megkezdte a Kolumbiával közös határ megerősítését. Szerdán a hatóságok bejelentették, hogy „négy vagy öt olyan pontot zárnak le, ahol a múltban illegális migránsok lépték át a határt”. A cél az, hogy csökkentsék a Darién határvidéken keresztül Panamába belépők számát.
Frank Ábrego panamai közbiztonsági miniszter kifejtette, hogy a kabinet egy olyan humanitárius folyosó létrehozására törekszik, amely átszeli a közép-amerikai országot, és amelyet olyan szervezetek, mint a Vöröskereszt vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) támogató állomásaival látnak el. Az illegális migránsok meglévő útvonalait ebbe a folyosóba kívánják becsatornázni.
A panamai határvédelmi hatóság, a Senafront szerint több járőrt telepítenek a határra, és sorompókat emelnek annak érdekében, hogy „hatékonyabban egyesítsék a védelmi, biztonsági és humanitárius segítségnyújtási intézkedéseket, és kezeljék a migrációs jelenséget”. Dariénben néhány olyan helyet, amelyet korábban a migránsok határátkelőként használtak, már szögesdróttal lezártak.
Ábrego azt is bejelentette, hogy elrendelte a Nemzeti Légi és Tengerészeti Védelmi Szolgálat (Senan) járőrök telepítését a Karib-tenger és a Csendes-óceán partjainál. Minden olyan személyt, aki illegális migránsokat szállító csónakban utazik, és megpróbál panamai területre lépni, le kell tartóztatni és át kell adni a kolumbiai hatóságoknak.
José Raúl Mulino elnök, aki július 1-je óta van hivatalban, már a választási kampányban ígéretet tett a kolumbiai határ lezárására. Beiktatási beszédében kijelentette, hogy Panama többé nem lesz tranzitország az illegális migránsok számára.
A Kolumbia és Panama közötti Darién határvidék mocsaras és hegyvidéki esőerdővel borított terület, ahol sem utak, sem hivatalos határátkelő nincs a két szomszédos ország között. Néhány évvel ezelőtt a határon gyakorlatilag lehetetlennek tartották az átkelést.
Az utóbbi években azonban az USA-ba tartó migránsok egyik legfrekventáltabb útvonalává vált. Tavaly a becslések szerint 500.000 ember kelt át a Daríen. Idén január óta a becslések szerint mintegy 200.000-en keltek át. Emberi jogi szervezetek ismételten rámutatnak a határátkelés veszélyes körülményeire. Az emberek a határvidéken működő bűnszervezetek emberrablásainak vagy rablásainak áldozatául esnek. Ismeretlen számban halnak meg balesetek, betegségek vagy vadállatok támadásai következtében.
A panamai kormány által hozott intézkedések szorosan kapcsolódnak az amerikai kormány azon törekvéseihez, hogy megállítsa az országba irányuló illegális migrációt. Július 1-jén, hivatalba lépésének első napján Javier Martínez-Acha, Panama új külügyminisztere migrációs megállapodást írt alá Alejandro Mayorka amerikai biztonsági miniszterrel. A megállapodással Washington kötelezettséget vállalt arra, hogy finanszírozza a Panamából hazájukba induló több ezer migráns kitoloncolását célzó repülőjáratokat. „Az Egyesült Államok nem segíti a panamai kormányt abban, hogy akadályokat építsen a határain” – közölte a Fehér Ház szóvivője.
Panama lépéseit Kolumbia is bírálta. A kolumbiai ombudsmani hivatal felszólította a központi kormányt, hogy emlékeztesse a panamai kormányt a nemzetközi emberi jogi alapelvekre, így a menedékjogra, az alapvető szükségletek védelmére, valamint a menedékre és védelemre jogosultak kitoloncolási tilalmára. Az ombudsmani hivatal szerint a panamai átkelők lezárása a kolumbiai területen tartózkodó emberek visszamaradásához vezet.
Gustavo Petro, Kolumbia baloldali elnöke az X-en kifejtette: „A szögesdrót a dzsungelben csak a tengerbe fulladáshoz vezet. A migrációt a gazdasági blokádok feloldásával és a déli gazdaság javításával lehet megállítani”.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21