Nicolás Maduro venezuelai elnök új, hosszú távú politikai tervet jelentett be az ország számára, amelynek célja a fenntartható gazdasági fellendülés. „Hét átalakulásról, hét célról van szó a következő hét évre” – mondta a nemzetgyűlésnek benyújtott 2023-as beszámolási jelentésében.
Az éves beszédben hét kulcsfontosságú területre vonatkozó terveket ismertetett: gazdasági modernizáció, teljes politikai függetlenség, védelem és biztonság, szociális kérdések, politikai részvétel, környezetvédelem és geopolitika.
Az amerikai szankciók miatt hosszú évekig tartó gazdasági visszaesés után Maduro 2023-ra a bruttó hazai termék öt százalékos növekedését jelentette be, 2024-re pedig nyolcszázalékos növekedést vár. Hangsúlyozta továbbá kormányának az infláció megfékezésére tett sikeres erőfeszítéseit.
Az ország gazdasága az elmúlt években folyamatosan talpra állt, miután a szankciók hatására megváltoztatták a makrogazdasági politikát. A szankciók súlyosan korlátozták az állam azon képességét, hogy erőforrásokat értékesítsen a világpiacon.
„Ezért minden elért eredményt, minden elért célt úgy kell megjelölni, hogy háború és imperialista blokád idején készült, épült, tervezték, teremtették, leküzdötték” – magyarázta Maduro.
2023 októberében az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a kormány és az ellenzék közötti politikai megállapodásra válaszul enyhít egyes szankciókat. Ez várhatóan fontos szerepet játszik majd a további gazdasági fellendülésben.
Maduro „a termelőerők modernizálására” szólított fel a gazdaság diverzifikálása, valamint az olajtól való függőség és az ezzel járó problémák csökkentése érdekében. A cél a termelő gazdasági modell teljes átszervezése:
„Korszerűsíteni fogjuk a nemzeti vagyon megtermelésének minden módszerét és technikáját, hogy megszilárdítsuk a gazdasági diverzifikációt egy új exportmodell érdekében” – mondta Maduro.
Beszédében az elnök bejelentette a „gazdasági háborús bónusz” (bono de guerra económica) megduplázását is, amely egy dollárhoz kötött juttatás, amelyet az állami alkalmazottaknak fizetnek az infláció miatti vásárlóerő-veszteség ellensúlyozására.
A 30 amerikai dollárral történő emelés jelentős jövedelemnövekedést jelent 2023-hoz képest. A jövedelem alsó határa mostantól havi 100 dollár: 60 dollár gazdasági háborús prémium és 40 dollár élelmezési támogatás (cestaticket).
Ez azonban nem jelenti a formális bérek növekedését, ezért kritika is érte. A szakszervezetek rámutatnak, hogy a prémiumokat nem veszik figyelembe az olyan munkajogi jogosultságok kiszámításakor, mint a szabadságdíj, a bértábla és a végkielégítés, és így végső soron a magánvállalkozóknak kedveznek.
Luigino Bracci Roa venezuelai újságíró leírta a minimálbér 2022 óta tartó befagyasztásának következményeit:
„A valóság az, hogy azok szenvednek a legjobban, akiknek a legkevesebbjük van, akiknek éhezniük kellett, akiknek utcai árusként kellett dolgozniuk, akiknek orvosi vészhelyzetet kellett elszenvedniük a kórházakban, akiknek szintén elfogytak az ellátmányaik. Az empátia hiánya szörnyű” – írta Bracci Roa.
Maduro parlamenti beszédében arról is tájékoztatott, hogy a kormány 2023-ban meghiúsított egy sor puccstervet. Többek között egy „alvó sejt” tervezte, hogy meggyilkolja őt és Vladimir Padrino López védelmi minisztert. A Táchira államban lévő San Cristóbalban egy laktanya elleni támadást és a helyi chavista kormányzó, Freddy Bernal meggyilkolását január 1-jére tervezték.
Az elnök szerint a cél az volt, hogy káoszt és zavargásokat okozzanak, „hogy megállítsák az országban zajló békefolyamatot”.
Maduro azzal vádolta az amerikai külföldi hírszerző ügynökséget, a CIA-t és az amerikai kábítószer-ellenes hatóságot (DEA), hogy a száműzetésben élő ellenzéki vezetőkkel együttműködve összeesküvést szőttek kormánya ellen. „A DEA mozgatja a legfontosabb kolumbiai drogkereskedők szálait, és ott gyűjt pénzeket, hogy összeesküvést szőjön Venezuela ellen” – mondta.
A puccs terveit a venezuelai titkosszolgálat leplezte le és az érintettek megerősítették, akik beismerték azokat – mondta az elnök.
Írta: José Luis Granados Ceja és Ricardo Vaz
