Lula brazil elnök vasárnap határozottan elítélte Izrael brutális gázai háborúját, mielőtt hétfőn kiutasította Izrael brazíliai nagykövetét. Ezek a lépések részei annak az évtizedek óta tartó elkötelezettségének, hogy szolidaritást vállal a palesztin néppel.
Vasárnap Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök élesen elítélte Izrael gázai népirtását. Az Afrikai Unió etiópiai csúcstalálkozóján felszólalva Lula azzal vádolta Izraelt, hogy olyan népirtást követ el, amely csak a holokauszthoz hasonlítható.
„Ami a Gázai övezetben történik a palesztin néppel, az a történelem egyetlen más pillanatában sem történt meg. DE, valójában már megtörtént: amikor Hitler úgy döntött, hogy megöli a zsidókat”.
Lula célba véve Izraelnek a gázai civilek elleni brutális támadásait, hozzátette: „Ez nem a katonák katonák elleni háborúja. Ez egy jól felkészült hadsereg, valamint nők és gyerekek háborúja”.
Izrael előre láthatóan antiszemitaként utasította el Lula megjegyzéseit. Benjamin Netanjahu miniszterelnök „szégyenteljesnek és súlyosnak” nevezte Lula holokauszt-párhuzamát, míg Israel Katz külügyminiszter bejelentette, hogy Lula „persona non grata Izraelben”, amíg vissza nem vonja megjegyzéseit.
Lula azonban nem volt hajlandó meghajolni. Hétfőn Brazília kiutasította az izraeli nagykövetet, és visszahívta nagykövetét Tel-Avivból, így minden diplomáciai kapcsolatot megszüntetett Izraellel.
A tragikus irónia az, hogy Lula kijelentése csak megerősíti azt, amit izraeli politikusok az elmúlt négy hónapban hangosan hangoztattak, és akiknek népirtó kijelentéseit a múlt hónapban a Nemzetközi Bíróság (ICJ) népirtási tárgyalásán elítélő bizonyítékként idézték. Maguk az izraeli tisztségviselők és vezető tábornokok nyíltan népirtásra szólítottak fel Gázában, ígéretet tettek arra, hogy az ostromlott övezetet Auschwitz és Drezda városaivá változtatják, sőt, még ünneplik is az ilyen atrocitásokat.
Tavaly októberben a Knesszet egy korábbi tagja és helyettes elnöke követelte: „Egyetlen egy megoldás van, mégpedig az, hogy teljesen elpusztítjuk Gázát, mielőtt lerohanjuk. . . . Úgy értem, olyan megsemmisítést, mint amilyen Drezdában és Hirosimában volt, atomfegyver nélkül”. Novemberben Nir Barkat izraeli gazdasági miniszter azt mondta: „Nem emlékszem, hogy Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok a második világháború végén, amikor Drezdát bombázták, a lakosokra gondoltak volna”. Decemberben egy izraeli tisztviselő azt követelte, hogy Gázát „teljesen a földdel tegyék egyenlővé, akárcsak ma Auschwitzot”.
Lula nem először ítélte el Izrael gázai háborús bűntetteit. Tavaly októberben, alig néhány héttel a gázai népirtás után Lula az egyik első világvezető volt, aki tűzszünetet követelt Gázában, mondván, hogy „Gáza ártatlan lakói nem fizethetnek a háborút akarók őrültségéért”. Novemberben, miután Izrael ostrom alá vette Gáza legnagyobb kórházát, Lula kijelentette, hogy „Izrael hozzáállása a gyermekekhez, a nőkhöz a terrorizmussal egyenértékű. Nem lehet ezt másképp megfogalmazni”. Hozzátette: „Ha tudom, hogy egy hely tele van gyerekekkel, még ha egy szörnyeteg is van odabent, nem ölhetem meg a gyerekeket csak azért, mert meg akarom ölni a szörnyeteget”.
A Gáza elleni súlyos izraeli légicsapások közepette abban a hónapban Brazília az első országok között volt, amelyek palesztin menekülteket fogadtak be Gázából. A megmentett menekülteket a fővárosban található Brasilia légibázison üdvözölve Lula azzal vádolta Izraelt, hogy „mindenféle kritérium nélkül ártatlan embereket gyilkol”, amit „ártatlan emberek elleni brutális és embertelen erőszaknak” nevezett.
A globális Dél vezetőjeként a Lula-kormány Latin-Amerikában élen járt abban, hogy Izraelt felelősségre vonják a gázai háborús bűnök miatt. Idén januárban Brazília támogatta Dél-Afrika népirtási ügyét az ICJ-ben Izrael ellen, amely később „hihető népirtásról” döntött Gázában. Egy hivatalos nyilatkozat kiemelte Lula szerepét a döntésben: „Az elnök támogatását fejezte ki Dél-Afrika azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy Izraelt a Nemzetközi Bíróság elé állítsák, hogy Izrael azonnal hagyjon fel minden olyan cselekménnyel és intézkedéssel, amely a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény értelmében népirtásnak vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekményeknek minősülhet”.
Lula hétvégi kijelentései a Palesztinának nyújtott hosszú távú támogatásának csúcspontját jelentik.
Lula 2010 márciusában történelmi látogatást tett Izraelben és Palesztinában. A Knesszetben tartott beszédében emlékeztette az izraeli vezetőket, hogy a Ciszjordániában és Jeruzsálemben lévő illegális zsidó telepek megölik a béke kilátásait Palesztinában. Lula nem volt hajlandó meglátogatni Theodor Herzl, a modern politikai cionizmus atyjának sírját Izraelben. Ehelyett Ramallahba látogatott, ahol koszorút helyezett el Jasszer Arafat néhai palesztin vezető sírjánál.
Szenvedélyes beszédében egy független palesztin állam létrehozására szólított fel: „Egy független és szabad Palesztináról álmodom, amely békében él a Közel-Keleten”.
Ugyanezen év decemberében a Lula-kormány bejelentette a palesztin állam elismerését. Földet adományozott Brasíliában egy palesztin nagykövetség építésére, különmegbízottat nevezett ki, és képviseleti irodát nyitott Rámalláhban. A szolidaritás gesztusaként Lula öt kétoldalú megállapodást írt alá a palesztin kormánnyal, amelyek a mezőgazdaság, az oktatás, a sport, az egészségügy és a turizmus területére terjedtek ki. Brazília Palesztina elismerése hullámhatást váltott ki a régióban, mivel a szomszédos Argentína, Bolívia és Ecuador még abban az évben csatlakozott Brazíliához a palesztin állam elismerésében, majd egy évvel később Chile, Peru, Uruguay és mások is követték a példáját.
Lula a palesztin ügyet nemzetközi fórumokon is képviselte. ENSZ-beszédei tele vannak Palesztina, mint „szabad és szuverén nemzeti állam” szenvedélyes védelmezésével, és „Izrael palesztinok elleni bűntetteinek és jogsértéseinek” forrongó elítélésével. Egy emlékezetes beszédében tavaly áprilisban, egy spanyolországi hivatalos látogatás során Lula azon kesergett, hogy míg az ENSZ 1948-ban a felosztási tervnek köszönhetően létrehozta Izraelt, „2023-ban nem sikerül létrehoznia egy palesztin államot”. A múlt héten Kairóban tartott beszédében Lula megismételte elkötelezettségét a szuverén palesztin állam létrehozása mellett.
Lula évtizedekre visszanyúlóan támogatja a palesztin ügyet. Az 1980-as években, a brazíliai katonai diktatúra idején szakszervezeti vezetőként Lula úgy tekintett Palesztina kérdésére, mint az elnyomottak és az elnyomók közötti harcra. Munkáspártján (PT) keresztül hivatalos kapcsolatot tartott fenn a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, és személyes kapcsolatot ápolt Arafattal. Ez jelentette a kezdetét a palesztin ügy iránti erős és hosszú távú szolidaritás örökségének Brazíliában, amely magában foglalja a palesztin felszabadítás ügyét határozottan támogató brazil pártokat, szakszervezeteket és népi mozgalmakat. (Ezen a héten Brazíliának lehetősége lesz arra, hogy az ICJ előtt képviselje ügyét, mivel a bíróság első alkalommal vizsgálja meg Izrael több évtizedes megszállásának, apartheidjének és a palesztin nép elnyomásának jogi következményeit, ahol az országok arra készülnek, hogy ismertessék érveiket, és rávilágítsanak a palesztinok jogainak Izrael általi megsértésére, beleértve a háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is.)
Lula erkölcsi tisztánlátása Gázával kapcsolatban a szégyenletes nyugati cinkosság közepette történik – az arab cinkosságról nem is beszélve – Izrael gázai népirtásában és háborús bűneiben való szégyenteljes nyugati bűnrészességgel. Lula akkor szólalt fel, amikor a Biden-kormányzat újabb fegyverszállítmányt készült Izraelnek küldeni, miközben azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az ENSZ-ben az új tűzszüneti határozatot (az Egyesült Államok most beváltotta ezt a fenyegetést). Éppen a múlt héten, egy nappal a rafahi mészárlások után, az amerikai szenátus egy több milliárd dolláros katonai segélycsomagot hagyott jóvá Izrael számára.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője fogadkozott, hogy „továbbra is támogatni fogjuk Izraelt, Rafah ellenére”. A Fehér Ház gyepén Joe Biden elnök a rafahi mészárlásokat „a mi rafahi katonai műveletünknek” nevezte. Azok számára, akik az elmúlt négy hónapban tanúi voltak a Biden-kormányzat cinkosságának Izrael gázai népirtásában, a baklövése többnek tűnt, mint nyelvbotlásnak. (Lula egyértelműen az Egyesült Államokra célzott, amikor a múlt héten kijelentette: „A vétójognak véget kell vetni, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjainak pacifista szereplőkké kell válniuk, nem pedig háborút szító szereplőkké”).
A gázai halálos áldozatok száma megközelíti a harmincezer civilt, akiknek a fele gyermek, és közel kétmillió másik embert kitelepítettek. Miközben Izrael a Rafah elleni szárazföldi invázióra készül, ahol mintegy 1,5 millió kitelepített palesztin keres menedéket – és a népirtás és az etnikai tisztogatás újabb fordulójával fenyeget -, Lula szavai előre figyelmeztetnek az elkövetkező borzalmakra. Ahogy Evo Morales, Bolívia korábbi elnöke hétfőn Lulával szolidaritást vállalva írta: „Az, hogy egy népirtó, gyermekeket mészároló kormány persona non grata-nak nyilvánít, olyan kiváltság, amely a nemzetközi közösség és a világ népei előtt megerősíti az élet és a béke iránti elkötelezettséget.”
Írta: Seraj Assi
Forrás: Jacobin
