A diplomáciai válság Petro és Trump között tovább súlyosbodik: Donald Trump amerikai elnök újraválasztása óta a feszültségek Bogotá és Washington között tovább fokozódtak, és 2025. október 19-én elértek egyik legkritikusabb pontjukat. Ezen a napon Trump azzal vádolta kolumbiai kollégáját, Gustavo Petrót, hogy „kábítószer-kereskedelem vezetője”, és bejelentette, hogy teljes mértékben felfüggeszti a Kolumbiának nyújtott gazdasági támogatást. Ez jelenti a csúcspontját annak a diplomáciai válságnak, amely az év eleje óta alakult ki, és most Latin-Amerika egyik történelmileg legszorosabb szövetségét veszélyezteti.
Az Egyesült Államok és Kolumbia évtizedeken át szoros stratégiai partnerséget ápolt, amelyet a kábítószer-kereskedelem elleni közös küzdelem, valamint gazdasági és biztonsági érdekek támasztottak alá. A 2000-es évek elején Washington a Plan Colombia programmal a kolumbiai kábítószer-kereskedelem és fegyveres csoportok elleni háború fő finanszírozójává vált – több milliárd dollárnyi katonai támogatással. 2012-ben aláírtak egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely tovább mélyítette a gazdasági együttműködést, és 2024-ben Kolumbia volt az a dél-amerikai ország, amely a legtöbb pénzügyi támogatást kapta az Egyesült Államoktól. Bár a Plan Colombia-t sok oldalról bírálták, azt nagyrészt Washington irányelvei szerint hajtották végre, és megerősítette azt a strukturális függőséget, amely Kolumbiát az Egyesült Államok „hátsó udvarává” tette – az amerikai érdekek politikai, stratégiai és gazdasági kulcsfontosságú szövetségesévé a régióban.
Ez a forgatókönyv egy döntő kérdést vet fel: mi történik, ha Washington leghűségesebb dél-amerikai szövetségese úgy dönt, hogy kihívja egykori pártfogóját? Trump külpolitikája többször is bizonyította, hogy hajlandó megbüntetni azokat a kormányokat, amelyek nem alávetik magukat érdekeinek. Petro, aki kritikus az amerikai hegemóniával szemben és közel áll a latin-amerikai progresszív blokkhoz, álláspontja kockázatos fordulatot jelent. Petro védi a szuverenitást és megkérdőjelezi Trump által vezetett neoliberális intervencionizmust, de belső kritikának van kitéve, mert „külsőleg kormányoz”, miközben a békefolyamat gyengül és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem nem halad előre az országban. A két államfő közötti feszültségek már régóta nem csak személyes sértések: azok egy több mint öt évtizedes szövetséget fenyegetnek megszakítani, és a meglévő együttműködési és kábítószer-ellenes megállapodásokat felbontani. Kolumbia, amelyet egészen a közelmúltig az USA megbízható partnerének tartottak, most úgy tűnik, kiszámíthatatlan partnerré vált – és Washington szemében kényelmetlen szomszéddá.
Petro és Trump kapcsolata kezdettől fogva feszültségekkel volt terhelt. 2024 szeptemberében Petro „terroristának” nevezte Trumpot, és retorikáját Adolf Hitleréhez hasonlította – ez egy diplomáciai botrány volt, amely Trump újraválasztása után tovább fokozódott. 2025 januárjában Petro blokkolta az amerikai katonai repülőgépeket, amelyek deportált migránsokat szállítottak – ez egy szimbolikus gesztus volt a migránsok és a nemzeti szuverenitás iránti tisztelet jeléül. Trump azonnal reagált: 25 százalékos büntetővámot vetett ki a kolumbiai exportra, vízumtilalmat és beutazási korlátozásokat vezetett be a kormánytisztviselők számára. Bár a repülőgépek végül mégis leszálltak, az eset jól mutatta a korábban szoros szövetség egyre romló állapotát.
Egy másik fordulópont Petro 2025. szeptember 26-i ENSZ-beszéde volt. Ebben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a migrációs politikát és a „drogháborút” a globális déli félteké uralmának eszközeként használja. Figyelmeztetett, hogy Palesztina sorsa „megismétlődhet a kolumbiai Karib-térségben”, és az Egyesült Államok feltételezett drogszállító hajók elleni támadásait „tyrannikus cselekménynek” nevezte. New Yorkban pro-palesztin tüntetést szervezett, és felszólította az amerikai katonákat, hogy „fegyvereiket a zsarnokok ellen fordítsák”, ami vízumának azonnali visszavonásához vezetett. Ugyanakkor Kolumbia felfüggesztette az Egyesült Államoktól és Izraeltől történő fegyvervásárlást, és bejelentette, hogy feladja globális NATO-partneri státuszát – ez egyértelmű jelzése volt a Washingtonnal szemben egyre lázadóbb külpolitikának.
Távolodás és feszültség a Karib-térségben
A feszültségek végül a Karib-tengerre is átterjedtek. Ott az USA fokozta katonai műveleteit a venezuelai hajók ellen, amelyek állítólag kábítószer-kereskedelemmel állnak kapcsolatban – ezekben a műveletekben a jelentések szerint több mint 30 ember vesztette életét. Petro elítélte ezeket a műveleteket, mint a nemzeti szuverenitás megsértését, szolidaritását fejezte ki Caracas-szal, és összehangolt latin-amerikai választ javasolt egy esetleges amerikai beavatkozásra.
Trump reakciója éles és személyes volt: október 19-én nyilvánosan vádolta Petrót, hogy „a kábítószer-kereskedelem vezetője” – ez volt a válság fordulópontja. Ugyanakkor bejelentette, hogy nemcsak a kábítószer-ellenes küzdelemre szánt pénzeket függeszti fel, hanem minden pénzügyi támogatást Kolumbia számára. A Truth Socialon közzétett nyilatkozatában Trump Petrót „a kábítószer-kereskedelem vezetőjeként” írta le, aki „elősegíti a kábítószer tömeges termelését egész Kolumbiában, mind a nagy, mind a kis ültetvényeken”. Azt állította, hogy a kábítószer-kereskedelem az ország legnagyobb üzletévé vált, és hogy Petro semmit sem tesz ellene, annak ellenére, hogy az USA támogatást nyújt. Végül figyelmeztette, hogy ha a kolumbiai elnök nem szünteti meg azt, amit Trump „megsemmisítő táboroknak” nevez, akkor kormánya maga fog beavatkozni.
Petro azzal reagált, hogy hangsúlyozta: egész közéleti pályafutása alatt igyekezett feltárni a hatalom és az illegális szervezetek közötti kapcsolatokat. Kormánya mindig tiszteletteljesen bánt az Egyesült Államokkal, míg Trump kormánya „tiszteletlen és tudatlan Kolumbia iránt”. Bogotából a kolumbiai külügyminisztérium elutasította Trump kijelentéseit, mint „sértőeket és a nemzeti szuverenitás közvetlen fenyegetését”, és bejelentette, hogy „nemzetközi fórumhoz” fordul, hogy feljelentést tegyen a vádak miatt. Gregorio Eljach főügyész felszólította az amerikai kormányt, hogy nyújtson be konkrét bizonyítékokat állításaira, és figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben vádjai tiszteletlenséget jelentenek Kolumbia demokratikus intézményei iránt.
A Washingtonnal való szakítás kétségtelenül súlyos gazdasági csapást jelent. Azonban elemzők és politológusok, mint például Alejandro Echeverry Gómez, az El País-ban azt írták, hogy ez előre látható volt. Már hónapokkal korábban a felfüggesztett katonai és gazdasági együttműködés a kétoldalú kapcsolatok fokozatos romlását jelezte. A politikai következmények mindazonáltal súlyosabbak voltak: a kolumbiai ellenzék kihasználta a Trump-tal való konfliktust, hogy további nyomást gyakoroljon Petrora. A jobboldali konzervatív Centro Democrático párt vezető személyiségei és konzervatív politikusok nyíltan Trump mellé álltak, és Petrót okolták az ország nemzetközi elszigetelődéséért. Az újságíró és elnökjelölt Vicky Dávila kijelentette, hogy Trump vádjai „a kábítószer-kereskedelmet toleráló kormányról kialakult globális képet tükrözik”. María Fernanda Cabal szenátor, aki szintén elnökjelölt, „felemelkedő narkóállamról” beszélt, és megígérte, hogy 2026-ban, ha megnyeri a választásokat, eltörli a jelenlegi kábítószer-ellenes politikát. Álvaro Uribe volt elnök pedig „az Egyesült Államokkal, Izraellel és Angliával való szövetségek helyreállítását” követelte „a terrorizmus legyőzése érdekében” – ami egyértelműen ellentétben áll Petro külpolitikájával.
Petro külpolitikáját azzal indokolja, hogy megpróbálja diverzifikálni Kolumbia szövetségeit és erősíteni függetlenségét az Egyesült Államoktól. Sok megfigyelő azonban úgy véli, hogy alábecsülte az Egyesült Államokkal való kapcsolat stratégiai jelentőségét, amely több mint fél évszázadon át az ország politikai és gazdasági stabilitásának legfontosabb garanciája és finanszírozója volt. Petro intenzív nemzetközi programja – több mint 70 külföldi út két év alatt – szimbolizálja lázadó, bátor, de egyben kockázatos hozzáállását. Petros hangsúlyozza, hogy Trump támadásai nem Kolumbia ellen irányulnak, hanem személyesen ellene, és „média- és politikai offenzíváról” beszél, amelynek célja az ő hivatali idejének gyengítése. Ahogy Luis Gilberto Murillo volt külügyminiszter figyelmeztet: „Ha így folytatjuk, népünk veszít. A kiút nem a kölcsönös lekicsinylésben, hanem a diplomáciában rejlik.”
A Trump-válság már nem átmeneti esemény, hanem egy mélyebb strukturális megosztottság tünete. A kábítószer-ellenes segítségnyújtás felfüggesztése és a gazdasági szankciók nem hirtelen törés, hanem az USA globális kényszerpolitikájának kifejezése azoknak az országoknak a felé, amelyeket nem ideológiai szövetségeseknek tekintenek. Kolumbia most azon országok listáján szerepel, amelyekkel Washington „újratárgyalni” kívánja kapcsolatait – szigorúbb feltételek mellett. A közösségi médiában zajló kölcsönös sértések és provokációk mögött egy mélyebb vita húzódik meg Kolumbia szerepéről az új féltekéi rendben.
Kolumbia geopolitikai újirányultsága
Ebben a kontextusban Kolumbia a „Új Selyemút” csatlakozásával mélyítette kapcsolatait Kínával, és fokozottabban törekszik a közeledésre Afrikával, az arab világgal és Venezuelával. Egyes megfigyelők szerint ez a diverzifikáció a Washingtonhoz fűződő történelmi függőség végét jelenti, mások szerint viszont kockázatos vállalkozás, amely egy polarizált világban stabil horgony nélkül hagyhatja az országot. A közösségi média és a személyes egók által felerősített válság mindkét felet olyan pontra sodorja, ahonnan már nincs visszaút. Sem Trump, sem Petro nem tűnik hajlandónak engedni, és mindketten a konfrontációt használják fel belpolitikai pozíciójuk megerősítésére. A heves szavak mögött azonban egy egyszerű igazság rejlik: egyik ország sem nyer ezzel a válsággal. A politikai nézeteltérések függetlenül attól, hogy Trump támadásai Petro ellen, és fordítva, a kolumbiai intézmények, szuverenitás és méltóság ellen irányulnak, és fokozzák azokat a történelmi megbélyegzéseket, amelyek évtizedek óta sújtják az országot.
Írta: Juliana Garzón Beltrán
Forrás: Lateinamerika-Nachrichten
