Az izraeli hadsereg szeptember 9-i bombázása a Hamász diplomáciai képviselete ellen Katar fővárosában, Dohában, több országban is heves elítélést váltott ki. Venezuela bolivári kormánya „állami terrorizmusról” és „a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértéséről” beszélt. A Hamász tárgyalócsoportja elleni támadás „megmutatja a cionista enklávé valódi arcát”, amely továbbra is „erőszakhoz és a régió destabilizálásához ragaszkodik”.
A szocialista Kuba is elítélte a támadást, mint „a cionizmus újabb bíróságon kívüli kivégzését” és a regionális stabilitás veszélyét. Nicaragua „aljasnak” nevezte a támadást, megerősítette szolidaritását Katarral és a palesztin néppel, és felszólított „fáradhatatlanul küzdjenek a hősies palesztin nép jogainak helyreállításáért”.
Gustavo Petro kolumbiai elnök kifejezte szolidaritását Katarral, és emlékeztetett a sérült gázai gyermekekért tett erőfeszítéseire. Szeptember 9-én az X-en kommentárt tett közzé az izraeli támadásról a tunéziai vizeken tartózkodó Global Sumud Flotilla szolidaritási konvoj ellen (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Netanjahu támadása „egy palesztinoknak szánt élelmiszert szállító hajó ellen a náci tengeralattjárók amerikai kereskedelmi flotta elleni támadásait idézi” – írta Petro. Észak-Amerika és Európa kormányait azzal vádolta, hogy „a múltban is így tették, most is a népirtás bűntársai”.
Különösen Németország felelősségére hívta fel a figyelmet: a lakosság „megbénult az auschwitzi szindróma miatt”, és ezzel „végül is egy új nácizmust támogat más országokban”. „Hitler Netanjahu-ban él, és Hitler új barátai támogatják őt” – mondta Petro.
Közvetlenül a zsidó vallási közösséghez is szólt: „Aki vérében és történelmében meg van írva, mit jelent az üldöztetés, az éhség, a rabszolgaság és a népirtás – annak fel kell lépnie a népirtó ellen.” Petro üzenetét egy felhívással zárta: „Az emberiségnek fel kell lépnie, itt az ideje a forradalmaknak.”
Brazília „Katar szuverenitásának flagráns megsértését” látta a támadásban, és figyelmeztetett, hogy az aláássa a Gázai övezetben a fegyverszünet elérése érdekében folyó közvetítői erőfeszítéseket. Hasonlóan nyilatkozott Bolívia és Chile is, amelyek hangsúlyozták az eszkaláció és a gázai humanitárius válság súlyosbodásának veszélyét. Peru és Uruguay a béke és a biztonság súlyos következményeire figyelmeztetett a régióban.
Mexikó, Ecuador és Argentína eddig nem tett hivatalos nyilatkozatot.
Kivételt képezett a kritikus hangok között Paraguay: Santiago Peña elnök megismételte Izrael iránti támogatását, hivatkozva az „önvédelem jogára”, és igazolta a paraguayi nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését, anélkül, hogy közvetlenül kitért volna a dohai támadásra.
Írta: Yannik Mallmann
Forrás: Amerika21
