Az amerikai támadást a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartják. Szerintük „felelőtlen”, „tűzbe dobja” a Közel-Keletet és „visszafordíthatatlan károkat” okoz.
Több latin-amerikai kormány egyértelműen elítélte az Egyesült Államok június 21-i légitámadását Iránban. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi biztonság miatt, és a diplomácia mellett álltak ki, valamint a válság eszkalációjának megakadályozását szorgalmazták.
„Az Egyesült Államok bejelenti, hogy bombázta Irán atomerőműveit. Az atomerőművek elleni támadások a nemzetközi jog szerint tilosak. Chile elítéli az Egyesült Államok támadását” – nyilatkozta Gabriel Boric chilei elnök.
„Minden esetben ki fogunk állni a nemzetközi humanitárius jog betartása mellett” – jelentette ki a chilei kormányfő. A hatalom nem jogosít fel senkit arra, hogy azt a szabályok megsértésével éljen, „amelyeket az emberiség magának szabott – még az Egyesült Államok sem. Békét követelünk és békére van szükségünk.”
Kuba külügyminisztériuma közleményében azt állította, hogy az amerikai támadást Izrael ösztönözte. A karibi ország „határozottan” elítélte az eseményeket, és „a közel-keleti konfliktus veszélyes eszkalációjának”, valamint „az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak a nyilvánvaló megsértésének” tekinti azokat.
Ezzel a „felelőtlen lépéssel” az Egyesült Államok „megakadályozta a regionális béke keresését” és „előre nem látható következményekkel járó válságba sodorta az emberiséget”.
Kuba ráadásul rámutatott, hogy a megtámadott nukleáris létesítményeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyeli, és az amerikai kormány támadásával „súlyosan” megsértette az atomfegyvertilalmi szerződést.
A kolumbiai külügyminisztérium is hasonlóan érvelt egy közleményében. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló rendszer gyengülése „közvetlen fenyegetést jelent az egész emberiségre”.
A kolumbiai kormány elutasítja „az egyoldalú erőszak alkalmazását”, különösen akkor, ha az veszélyezteti az ENSZ Alapokmányának alapelveit és a nemzetközi békét. Kolumbia kormánya minden konfliktusban érintett felet tárgyalásokra és diplomáciai lépésekre szólított fel.
Röviddel az amerikai bombázás bejelentése után Gustavo Petro elnök is nyilatkozatot tett. Az amerikai légitámadás „lángba borítja a Közel-Keletet” – figyelmeztetett. Egy ilyen lépés hatással lehet Kolumbiára is – figyelmeztetett a progresszív politikus. Beszédében Trumphoz fordult: „Ne háborúzzon, állítsa le a háborút Izrael és Irán között, mert az nukleáris problémákat okozhat az egész emberiségnek, és állítsa le a népirtást Gázában.”
Claudia Sheinbaum mexikói kormánya pedig „sürgős diplomáciai párbeszédre a béke és a közel-keleti konfliktus deeszkalációja érdekében” szólította fel az érintett feleket. A mexikói külügyminisztérium szerint a régió országai közötti békés együttélés helyreállítása a legfőbb prioritás.
Luiz Inácio Lula da Silva kormányának brazil külügyminisztériuma „a leghatározottabban” elítélte Izrael legutóbbi támadásait, valamint az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni bombázását. Ezek sértenek Irán szuverenitását és a nemzetközi jogot – áll a közleményben. Brazília a közleményben „sürgős diplomáciai megoldás” szükségességét is hangsúlyozta, hogy elkerülhető legyen „a béke és a stabilitás visszafordíthatatlan károsodása a régióban és a világban, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására és a leszerelésre irányuló rendszer”.
Venezuela külügyminisztériuma „felelőtlennek” nevezte az amerikai támadást. Szerintük ez „indokolatlan, jogellenes és rendkívül veszélyes cselekmény”, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és az államok szuverenitását. Az atomerőművek bombázása nagy kockázatot jelent az emberi életre és veszélyes „a régió ökológiai egyensúlyára”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
