A 2023-as visszaesés után Latin-Amerika regionális áruexportja idén a fellendülés útjára lépett. Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága (Cepal) 2024-re vonatkozó éves jelentésében ismertette a vonatkozó adatokat.
A helyzet kialakulásának tényezői között szerepel a világkereskedelem zsugorodása, valamint a nemzetközi kereskedelem szankciók, pénzügyi blokádok és egyéb akadályok miatti terhei. A geopolitikai feszültségek és az erősödő protekcionizmus valószínűleg tovább kérdőjelezi az elmúlt évtizedekben uralkodó globalizáció típusát.
A latin-amerikai országok által exportált áruk értéke az idén négy százalékkal fog növekedni. Az import értéke két százalékkal fog növekedni.
Ágazati bontásban a legnagyobb értéknövekedés a mezőgazdasági exportban várható (tizenegy százalék), amelyet a bányászat és az olajipar (öt), valamint a feldolgozóipar (három) követ.
Alrégiók szerinti bontásban a legnagyobb növekedés a karibi térségben várható (23 százalék), és csak öt százalék Dél-Amerikában. A Karib-térségben a Guyana és Suriname olajszállításainak jelentős növekedése várhatóan nagy szerepet játszik majd.
Dél-Amerikában a mezőgazdasági termékek, például a szója, a kukorica és a búza exportjának növekedése várható. A feldolgozóiparban aktívabb Mexikóból és Közép-Amerikából származó export értékének előre jelzett növekedése elmarad a regionális átlagtól.
A régión kívüli rendeltetési helyekre irányuló export az előrejelzések szerint legfeljebb hat százalékkal nő, míg a régiók közötti kereskedelem aránya a 2023-as 14 százalékról 2024-re várhatóan 13 százalékra csökken.
A Cepal szerint a regionális szolgáltatásexport értéke 2024-ben tizenkét százalékkal nő. Ez lenne a negyedik egymást követő év, amikor a növekedés kétszámjegyű lenne, elsősorban a turizmus és a modern, digitálisan nyújtott szolgáltatások révén.
A jelentés második fejezetében az élelmezésbiztonsággal foglalkozik. Rámutat az ENSZ fenntartható fejlődési céljai megvalósításában bekövetkezett visszalépésekre, amely cél az éhezés felszámolása és az egészséges, tápláló és elegendő élelmiszerhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára 2030-ig.
A dokumentum szerint Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2023-ban 41 millió ember (a lakosság 6,2 százaléka) szenved éhezéstől, 4,7 millióval több, mint 2019-ben. Az éhezés háromszor elterjedtebb a Karib-térségben, mint Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és Mexikóban.
Az ENSZ-bizottság szerint a nemzetközi kereskedelem döntő szerepet játszik az élelmiszerbiztonságban, hogy az éghajlati viszonyok vagy a földterület vagy a technológia elégtelen rendelkezésre állása miatt fellépő helyi hiányt import révén ellensúlyozni lehessen.
A jelentés ugyanakkor a régiót a világ legnagyobb nettó élelmiszer-exportőreként jellemzi: élelmiszer-készletei 2022-ben 349 milliárd dollárral minden idők legmagasabb szintjét érték el.
A Cepal a stabilabb és költséghatékonyabb élelmiszerellátás érdekében a nagyobb regionális integráció mellett érvel. Az integrált regionális piac bővíti a közeli forrásokból származó élelmiszer- és termelési erőforrások kínálatát, és csökkenti a harmadik piacoktól való függőséget. A munkahelyteremtésen keresztül a gazdasági és társadalmi fejlődést is elősegíti, és ezáltal nagyobb élelmezésbiztonságot eredményez.
A jelentés külön fejezetet szentel a szolgáltatásokban rejlő lehetőségeknek a regionális export növelésére. Az elmúlt tíz évben stagnáló egy főre jutó jövedelem és az árukivitel alacsony növekedése (ugyanebben az időszakban évi 1,6%) mellett a szolgáltatásexport a külkereskedelem új növekedési hajtóereje lehet.
A legfontosabb szolgáltatási ágazatok közé tartozik a turizmus, a közlekedés és a modern, digitálisan nyújtott szolgáltatások. A Mercosur kivételével valamennyi szubregionális szervezetben a turizmus a legfontosabb szolgáltatási exportcikk.
Forrás: cepal
 2024-re vonatkozó éves jelentésében ismertette a vonatkozó adatokat.…){kind=link}