Mexikótól Venezueláig: Latin-amerikai kormányok éles kritikával reagáltak Izrael Irán elleni bombázásaira. Csak az argentin elnök Milei áll Izrael mögött.
Az izraeli támadás Irán ellen nemzetközi felháborodást váltott ki. Latin-Amerikában a katonai akció széles körű elutasításra talált. Mexikótól Venezueláig a kormányok elítélték a bombázásokat, és a feszültségcsökkentésre és a diplomáciára szólítottak fel. Csak Argentína elnöke, Javier Milei áll Izrael mögött.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök megerősítette országának „Vocación pacifista” (békés hivatását). A kormány „mindig a béke teljes értelemben vett előmozdításáért fog dolgozni” – mondta Sheinbaum a támadásokra utalva. Mexikó nem fog állást foglalni a konfliktusban, hanem a párbeszédre fog törekedni.
A brazil kormány is „a leghatározottabban” elítélte az izraeli offenzívát. A támadások sértik Irán szuverenitását, „egyértelműen megsértik a nemzetközi jogot” és az egész régiót nagy konfliktusba sodorhatják, ami „komoly kockázatot jelent a békére, a biztonságra és a világgazdaságra” – közölte a brazil külügyminisztérium.
Bolívia államfője, Luis Arce a támadást „provokációnak” tekinti, amely „nagyobb instabilitás kockázatát” hordozza magában a régióban. „Mély szolidaritását” fejezte ki „testvérnépének és Irán kormányának”. Korábban Evo Morales volt elnök is megszólalt, és Izrael fellépését „népirtási kísérletnek” nevezte.
Kuba államfője, Miguel Díaz-Canel „a leghatározottabban” elítélte a támadásokat, mert „felelőtlen módon” fokozzák a feszültséget a Közel-Keleten, és „előre nem látható következményekkel” veszélyeztetik a nemzetközi és regionális békét és biztonságot. Felhívta a felekhez, hogy „állítsák meg a barbárságot” és tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.
A kubai külügyminisztérium nyilatkozata szerint Izrael támadásai és „az Iráni Iszlám Köztársaság ellen irányuló háborús fenyegetése” az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését jelentik.
„Izrael állam agresszív politikája és elítélendő, felelőtlen cselekedetei csak az Egyesült Államok kormányának katonai, pénzügyi, logisztikai és politikai támogatásával lehetségesek, ami még jobban veszélyezteti a regionális és nemzetközi stabilitást és biztonságot, előre nem látható következményekkel az emberiségre nézve” – áll a dokumentumban.
A kubai kormány emellett figyelmeztet a további eszkaláció veszélyére a régióban és a konfliktus kiterjedésére. A nemzetközi közösség, és különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése köteles „elsődleges felelősségét a világbékéért és a nemzetközi biztonságért teljesíteni, és véget vetni Izrael agressziójának és büntetlenségének”.
Venezuela hivatalos nyilatkozatában „bűnös agresszióról” beszélt, amely „nyilvánvaló megsértése a nemzetközi jognak”. A bombázások „háborús cselekménynek” minősülnek, amelyek sorba állnak „Benjamin Netanjahu kormányának bűncselekményeinek hosszú listáján”, amelynek „pusztító gépezete minden jogszerűséget meghalad”.
Nicaragua elnöki párja, Daniel Ortega és Rosario Murillo a katonai akciót „gyáva támadásnak” nevezte, amely megsérti a nemzetközi együttélés minden törvényét és normáját. Izrael „súlyosan és felelőtlenül” kiteszi a világot „kiszámíthatatlan mértékű és következményekkel járó” háborús veszélynek.
Argentína elnöke, Javier Milei viszont Izrael mellé állt. Egy madridi díjátadó ünnepségen kijelentette: „Ha van nép, amely megtanulta, mit jelent a szabadság, akkor az a zsidó nép. Érdekes ezt egy ilyen napon mondani, mert Izrael elfogadja más országok létezését, Irán viszont nem fogadja el Izrael létezését”. Milei korábban négy napos látogatást tett Izraelben, és bejelentette az argentin nagykövetség Jeruzsálembe költözését.
Uruguay külügyminisztériuma kijelentette, hogy „nagy aggodalommal” követi a „veszélyes katonai eszkalációt”, és felszólította „minden felet, hogy tanúsítson önmérsékletet és kerüljön minden olyan intézkedést, amely tovább destabilizálhatja a régiót”.
A médiában megjelent jelentések szerint az iráni támadások eddig legalább 78 halálos áldozatot követeltek, köztük hat atomtudóst. Több mint 300 ember megsebesült. A célpontok között volt a natanzi urándúsító üzem is. Irán drónokkal és rakétákkal válaszolt, amelyek többségét azonban sikerült elfogni.
António Guterres ENSZ-főtitkár mindkét felet „legnagyobb visszafogottságra” szólította fel, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsának több tagja egyértelmű nemzetközi jogsértésről beszélt.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
