A Lancet Countdown Latin-Amerika című új jelentése szerint az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok egyre inkább veszélyeztetik a régióban a kisgyermekek és a 65 év feletti felnőttek egészségét és túlélését.
A „Lancet Countdown” egy nemzetközi kutatási együttműködés, amely az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásait figyeli.
A Latin-Amerikára vonatkozó jelentést 21 különböző tudományágakból származó tudományos intézmény és az ENSZ szervezetei közösen állították össze. A jelentés szerint a 65 év feletti emberek hőmérséklet okozta haláleseteinek becsült száma 2000 óta szinte minden országban folyamatosan emelkedik.
Yasna Palmeira, a Pontificia Universidad Católica de Chile társszerzője szerint Brazília és Argentína elöregedő országok, ezért több idős ember van kitéve a szélsőséges hőségnek. Az éghajlati és demográfiai tényezők együttesen a hőség okozta halálozás növekedéséhez vezettek, különösen a 65 év felettiek körében.
Kolumbiában és Venezuelában is gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá váltak a hőhullámok, ami növeli a halálozási kockázatot.
További halálos veszélyt jelentenek a fertőző betegségek, például a dengue-láz terjedése, ahogyan ez nemrégiben Brazíliában is történt, ahol történelmi fertőzési rekordok dőltek meg: Az idei év első három és fél hónapjában több mint 1600 halálesetet és több mint 3,5 millió megbetegedést regisztráltak.
A Lancet szerzője, Willy Lescano, az Universidad Peruana Cayetano Heredia dengue-szakértője szerint a dengue-láz terjedésének éghajlati feltételei javultak. Azokban a régiókban, ahol a láz csak nemrég jelent meg, a lakosságnak alig van immunitása, és még mindig nincsenek hatékony védekezési programok.
A szerző, Stella Hartinger szerint az egészségügynek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló valamennyi politika „kereszttengelyének” kell lennie. Ha a lakásügyi minisztériumok nem érnek el jobb elérést a városi higiénia és az ivóvízellátás terén, a dengue-láz tovább fog terjedni, függetlenül attól, hogy a városokat mennyire füstölik ki rovarirtó szerekkel.
A jelentés felszólítja az országokat, hogy azonosítsák az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi kockázataikat, és dolgozzanak ki megfelelő alkalmazkodási terveket. Oscar Melo, a chilei Pontificia Universidad Católica Globális Változások Központjának munkatársa szerint az illetékes hatóságoknak korai előrejelző rendszereket kellene létrehozniuk, és tájékoztatniuk kellene az embereket a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről hőhullámok és dengue-járványok esetén.
A megfelelő megelőző intézkedések közé tartozik a hőség által érintett személyek egészségügyi központokban történő ellátására vonatkozó képzés, a munkahelyi szabályozások kidolgozása a magas hőmérsékletnek való kitettség elkerülése érdekében, valamint a köz- és magánklímavédelmi helyiségek kialakítása.
Több városi zöldterület létrehozása egyszerű és hatékony intézkedés a hőhullámok hatásának csökkentésére. A több zöldterület csökkentheti a városok hőmérsékletét, felfoghatja a szennyező anyagokat, például a szálló porokat, és ezáltal csökkentheti a légszennyezést. Kolumbiában, Nicaraguában és Venezuelában a városi zöldfelületek száma 2015 óta némileg nőtt, míg Mexikóban, Guatemalában, Argentínában és Peruban visszaesés tapasztalható.
A jelentés javasolja továbbá monitoring, korai előrejelző és reagáló rendszerek bevezetését. Eddig azonban csak Argentína és Brazília integrálta az éghajlati információkat az egészségügyi rendszerébe.
Argentína szélsőséges hőmérsékletekre vonatkozó korai figyelmeztető rendszerét a nemzeti meteorológiai szolgálat és az egészségügyi minisztérium fejlesztette ki járványügyi tanulmányok alapján. Buenos Airesben az idősebbek és a nők kisebb valószínűséggel vették igénybe a nyilvános kerékpárkölcsönző rendszert, amikor hőségriasztást adtak ki. Ez azt mutatja, hogy a figyelmeztetések segítik a lakosságot az egészségügyi döntések meghozatalában.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
További cikk a témában: Dengue-válság: Brazília baktériummal fertőzött laboratóriumi szúnyogokra támaszkodik
