Egy hálózat fiatal kubaiakat toborzott, hogy jó fizetésért dolgozzanak Oroszországban. A legtöbb esetben nem volt egyértelmű, hogy katonának toborozzák őket.
Miami ellenforradalmi kubai körökben az elmúlt hetekben túlórában dolgozott az „álhírgépezet”. Állítólag a kubai kormány titokban haderőt küld, hogy segítse „hagyományos” szövetségesét, Oroszországot az ukrán fronton. Mi történt?
Állítólag Kubában működik egy hálózat, amely fiatal kubaiakat toboroz, hogy jó fizetésért építőipari munkát vállaljanak Oroszországban. Kuba az elmúlt években komoly gazdasági problémákkal küzdött. Alig van nyersanyaga. Fő bevételi forrása a turizmus, de ez több mint egy éve teljesen összeomlott a Covid-válság miatt, és még mindig nem tért vissza a korábbi szintre. Ráadásul az országnak nagy beruházásokat kellett eszközölnie saját vakcináinak előállításába, mivel a globális dél többi országához hasonlóan aligha számíthatott a máshol előállított vakcinákra a lakosság védelmében.
Ebben a pillanatban az USA úgy döntött, hogy tovább szigorítja a Kubával szemben több mint 60 éve bevezetett gazdasági blokádot, és minden bizonyíték nélkül felveszi Kubát a terrorizmust támogató államok listájára. Ennek következtében a szigetet kizárták a szokásos nemzetközi pénzügyi tranzakciókból. Ehhez jön még a globális gazdasági válság. Ennek következtében Kubában nagyon nehéz az élet, és kevés a lehetőség.
Így a fiatalok könnyű prédává válnak a toborzók számára. Egy havi 2.000 dolláros fizetés egy vagyonnak tűnik, amikor semmid sincs. Emellett nyilvánvalóan egyáltalán nem volt világos, hogy katonának toborozzák őket. Ez nyilvánvaló azokból a videókból, amelyeket maguk a beszervezett kubaiak tettek közzé a közösségi médiában.
A kubaiakat a jelek szerint hamis állásajánlatokkal is beszervezték.
Ugyanakkor a moszkvai kubai diaszpórában is folyt a toborzás. Más nemzetiségű fiatalokhoz hasonlóan nekik is orosz útlevelet ígértek, ha hagyják magukat beszervezni. A „Kubaiak Moszkvában” nevű Facebook-csoportban rendszeresen jelentek meg hirdetések, amelyek az orosz hadseregbe való belépést népszerűsítették, és több fiatal is válaszolt. Nem világos, hogy hányan léptek be a hadseregbe.
Közben Miami meglátta a lehetőséget a Kuba elleni újabb támadásra. Azt állítják, hogy Kuba katonákat küld titokban, hogy segítsenek orosz „szövetségesüknek”. Ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a volt Szovjetunió, amely Kuba fontos szövetségese volt, már régen megszűnt létezni.
Kuba jelenleg jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ha egy blokád elszigetel szinte az egész világpiacról, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elforduljon potenciális kereskedelmi partnereitől. Kuba azonban tartózkodott az ukrajnai háborúról szóló ENSZ-szavazáson. Egyébként nem kevesebb, mint 50 ország tartózkodott vagy szavazott a határozat ellen.
Miamiban azt is elhallgatják, hogy Kubát mély kötelék fűzi az ukrán néphez, amióta a csernobili katasztrófa után mintegy 24.000 ukrán, főként gyermek, sugárbetegség és rák ellen ingyenes kubai kezelést kapott.
A kubai külügyminisztérium szeptember 4-i sajtóközleménye nemcsak egyértelmű, hanem nagyon nyers is, tekintettel az Oroszországgal fenntartott fontos gazdasági kapcsolatokra. Kuba határozottan ellenzi a zsoldosok toborzását, és az első jogi lépéseket már meg is tették a toborzók ellen.
A közlemény így zárul: „Kuba nem vesz részt az ukrajnai háborúban. Határozottan fellép és fel fog lépni bárki ellen, aki részt vesz a nemzeti területéről történő bármilyen formában történő csempészetben, amelynek célja a kubai állampolgárok toborzása vagy zsoldoskodás, hogy fegyvereket használjanak bármely ország ellen”.
A hatóságok eközben szeptember 7-én arról számoltak be, hogy 17 személyt tartóztattak le annak a csempészhálózatnak a felszámolása során, amely kubai állampolgárokat toboroz ukrajnai katonai műveletekhez.
Közülük hárman a külföldről irányított toborzási rendszer részesei lettek volna a karibi országon belül. A fennmaradó 14 beismerte, hogy egyéni és önkéntes alapon csatlakoztak a művelethez, cserébe oroszországi tartózkodásért és jelentős fizetségért. A szervezők szándékosan választottak ki büntetett előéletű embereket, hogy bevonják őket a zsoldosrendszerbe. A fő bűnügyi bizonyítékot a letartóztatottak vallomásai és a vezetőnek a hálózaton belül a többi résztvevővel folytatott kommunikációja jelentette.
A kubai hatóságok vizsgálata jelenleg is tart.
Írta: Katrien Demuynck
Forrás: Amerika21
