Szeptember 8-án Kubában megkezdődött a részvételi folyamat egy új munka törvénykönyv kidolgozása érdekében. A törvénykönyv 2026 júliusában lép hatályba.
A nagyszabású konzultációt több mint 13.000 állami és nem állami munkaközösségben végzik el, minden iparágban és szektorban Kubában. Ide tartoznak a mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, önfoglalkoztatók és külföldön élő kubaiak is.
Minden részvételi ülésen legfeljebb 100 fő vehet részt. A középpontban a munka törvénykönyvének előzetes tervezetének elemzése áll. A reformjavaslatot egy multidiszciplináris csapat dolgozta ki, amelyben jogászok, egyetemek, állami szervek és a kubai szakszervezeti szövetség (CTC) vett részt.
A legfontosabb újdonságok között szerepel a joghoz való hozzáférés bővítése, az új foglalkoztatási formák elismerése és a távmunka szabályozása. A tartalom többek között magában foglalja a méltóságteljes munka elvét, a határozott idejű szerződések eltörlését a határozatlan idejű állások esetében, valamint a fiatalok, a nők és a bizonytalan helyzetben lévő emberek védelmét célzó konkrét intézkedéseket.
Ariel Fonseca miniszterhelyettes kijelentette, hogy az új törvénykönyv elismeri az önfoglalkoztatókat legitim csoportként, és szabályozza azok jogait, akik távmunkában vagy külföldön dolgoznak. Emellett bevezetik a munkaidőn kívüli digitális lekapcsolódás jogát, és megerősítik az elbocsátások, átszervezések vagy vállalatbezárások elleni garanciákat.
A kubai munkaügyi miniszter, Jesús Otamendi Campos kijelentette, hogy a teljes reformcsomag hivatkozik olyan kubai alapvető dokumentumokra, mint a kommunista párt irányelvei, a kubai gazdasági modell koncepciója és a 2030-ig szóló nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési terv. Ide tartoznak a Kuba által ratifikált nemzetközi kötelezettségvállalások is, mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei és különböző emberi jogi egyezmények.
A konzultációs folyamat átfogó, és a CTC igazgatótanácsának tagja, Osnay Miguel Colina Rodríguez szerint erősíti a szakszervezetek szerepét a kollektív szerződéses tárgyalásokban. Colina Rodríguez szerint a folyamat megerősíti azt az elvet is, hogy a munkavállalók közvetlenül részt vesznek a munkájukat szabályozó előírások kidolgozásában.
A konzultációra több elem és lépés is elő van írva. Így a munkavállalók a szöveg áttekintése után személyes megbeszéléseken vesznek részt a munkahelyeken. Ezenkívül írásbeli javaslatokat is be lehet nyújtani, amelyeket ezután jegyzőkönyvekbe rögzítenek.
Végül a nemzeti szerkesztőbizottság statisztikai értékelést készít. Ennek alapján a nemzetgyűlés 2026 júliusában véglegesen elfogadja a munka törvénykönyvét.
A folyamat már 2019-ben elindult. Az akkori népszavazáson az új alkotmány mellett a konzultációs eljárást előíró tervet is elfogadták.
A kezdeményezők szerint a cél egy világos, az ország jelenlegi kihívásainak megfelelő jogszabály megalkotása, amely a népszuverenitás demokratikus és kollektív aktusának eredményeként jön létre.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
munka törvénykönyvemunkavállalói jogokrészvételi demokráciaszakszervezet









