Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter csütörtökön ismertette a nemzetközi média képviselőinek az országa elleni amerikai blokádról szóló legfrissebb jelentést.
Ebben ismertette a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád által Kubában okozott különböző károkat és károsodásokat a 2023 márciusától 2024 áprilisáig tartó időszakban. A jelentés leírja a „területenkívüli hatásokat”, amelyek világszerte érintik az érdekelt feleket és a Kubával való együttműködést.
A jelentés képezi az alapját az ENSZ Közgyűlésen ősszel New Yorkban megszavazandó határozatnak (78/7). A határozat a blokád azonnali megszüntetésére szólít majd fel. Ezeket a szavazásokat 1992 óta minden évben megtartják, és mindig egyértelmű szavazást eredményeznek Kuba követelése mellett. Egy évvel ezelőtt 187 állam szavazott a blokád megszüntetése mellett, és csak kettő szavazott ellene: USA és Izrael.
Míg a nyugati média figyelmen kívül hagyja vagy bagatellizálja a blokád által okozott súlyos nemzetközi jogsértéseket és a Kubával folytatott kereskedelem jelentős zavarát, a jelentés egyértelmű és ellenőrizhető bizonyítékokkal szolgál ezekről. A „A blokád sérti a kubai nép jogait” című fejezet a kubai gazdasági és társadalmi hatások kiterjedt voltát írja le.
Minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben károsodott: az egészségügy a létfontosságú gyógyszerek és berendezések korlátozott szállítása miatt, a termelés és a közlekedés a korlátozott energiaellátás miatt, de még az oktatás és a kultúra is érintett.
A blokád egyik példája a gyógyszerek kapszulázására és az injekciós üvegek töltésére használt Bosch márkájú készülékek pótalkatrészeinek beszerzésére vonatkozó szerződés meghiúsulása. A pótalkatrészek hiánya a gyógyszergyártás folyamatos megakadásához vezet.
A jelentés világossá teszi, hogy az amerikai blokád korántsem az összes kubai probléma oka, de elsődleges tényezőnek és a társadalom fejlődési problémáinak „fő akadályának” tekintik. Azt is megállapítja, hogy egy ilyen intenzív és szisztematikus gazdasági háborút még egy gazdag ország sem élhetne túl sértetlenül.
A jelentés szerint az amerikai blokád „fojtogató politikaként” működik, amelynek célja a kubai gazdaság megfojtása, a munkabérek leszorítása, az anyagi hiányok előidézése és a közszolgáltatások károsítása, „a lakosság elégedetlenségének és kétségbeesésének szítása és a törvényes alkotmányos rend aláásása”. Ezt a célt több hivatalos amerikai kormányzati dokumentumban is leírták, amelyek titkosítását azóta feloldották.
A jelentés szerint az amerikai blokád 1962-es életbe lépése óta Kubának okozott becsült anyagi károk és veszteségek – folyó áron és a dollár aranyértékén számolva – összesen 1499 milliárd dollárra rúgnak.
A károk konkrét példáit is ismertetik és pénzügyileg értékelik. Világossá válik, hogy az amerikai hatóságok a devizabevételek minden fontos forrását blokkolják vagy nagymértékben korlátozzák Kuba számára.
Különösen káros az, hogy Kuba önkényesen felkerült a „terrorizmust támogató államok” amerikai listájára. Kuba e kategorizálása miatt 2021 januárja és 2024 februárja között „mintegy 1064 olyan esetet jelentettek külföldi bankok, amelyekben közölték, hogy megtagadják a kubai intézményeknek nyújtott szolgáltatások nyújtását. Ezek között voltak élelmiszerek, gyógyszerek, üzemanyag, a nemzeti villamosenergia-hálózathoz szükséges pótalkatrészek és a lakosság számára alapvető fogyasztási cikkek vásárlására irányuló átutalások”.
A jelentés utolsó előtti pontja a migráció jelentős növekedését említi. Ez különösen a fiatalokra vonatkozik, akik már nem számítanak az amerikai gazdasági háború végére, és ezért külföldön keresnek jobb kilátásokat.
A jelentés utolsó fejezete a blokád világméretű elutasítását és a számtalan tiltakozást írja le, amelyet az USA eddig figyelmen kívül hagyott.
Forrás: Cubaminrex
