A kubai kormány bejelentette, hogy csütörtökön hazaszállítja a 32 katona holttestét, akik január 3-án az Egyesült Államok támadásában vesztették életüket Venezuelában.
A katonák holttestei csütörtök reggel érkeztek meg a José Martí nemzetközi repülőtérre Havannában, ahol katonai tiszteletadással fogadták őket. Ezután az Avenida Rancho Boyeros úton szállították őket a Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának (Minfar) székhelyére, a Plaza de la Revolución közelében. Az út mentén a polgárok mindkét oldalon tiszteletüket fejezték ki.
Csütörtökön 10 órától a lakosság beléphetett a Védelmi Minisztérium épületébe, ahol a halottak fel voltak ravatalozva. Pénteken 7:30-kor gyűlés kezdődik a „José Martí antiimperialista tribünön”, egy téren az amerikai nagykövetség szemben, Havanna Malecón sétányán. Innen indul a „harcoló nép menetelése” nevű tüntetés, ahogy a kormány közölte. Péntek reggel 9 órakor egyidejűleg minden tartományi fővárosban megemlékezéseket terveznek. 16 órakor a hősöket a hősi halottak emlékhelyein temetik el szülőföldjük tartományaiban. Az ország összes településén is megemlékezéseket tartanak.
Miguel Díaz-Canel elnök a X platformon írta, hogy Kuba tisztelettel és dicsőséggel adózik azoknak a honfitársainak, akik „kubai bátorsággal” tartották sakkban a „gyáva elkövetőket”, akik „illegálisan elrabolták” Nicolás Maduro elnököt.
A venezuelai támadások után egy nappal a kubai kormány megerősítette, hogy 32 katonai személy halt meg „harci cselekmények” során, „kemény ellenállás után közvetlen harcban a támadókkal vagy a bombázások következtében”. A venezuelai belügyminisztérium szerint az amerikai művelet során legalább 100 ember halt meg.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azzal fenyegette Kubát, hogy az ország többé nem kap „olajat és pénzt” Venezuelától, és felszólította a havannai kormányt, hogy „kössenek alkut, mielőtt túl késő lesz”. Hétfőn azonban Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a CBS televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az USA továbbra is tolerálja a Mexikóból érkező olajszállításokat. Washington nem törekszik a kubai kormány „összeomlására”, hanem inkább tárgyalni szeretne Havannával „az autoriter kommunista rendszerről való áttérésről”. Hogy ezek a tárgyalások hogyan fognak kinézni, egyelőre nem világos. Díaz-Canel cáfolta, hogy jelenleg – a migrációs területen folytatott technikai kapcsolatokon kívül – tárgyalások folynának az amerikai kormánnyal.
Venezuela az elmúlt két évtizedben Kuba egyik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, különösen az olajszállítások kedvezményes feltételei miatt, amelyekért cserébe időnként akár 30.000 kubai orvos is dolgozott az országban.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
