A legutóbbi karib-tengeri eseményekre tekintettel Kuba figyelmeztetett az USA esetleges katonai agressziójára Venezuelával szemben. Hivatalos nyilatkozatában azt állítja, hogy Washington katonai erőket vonultat fel, polgári hajókat állít meg és háborús retorikát terjeszt. A cél az agresszió igazolása.
A kubai kormány „nevetségesnek és tarthatatlannak” nevezte azt az állítást, hogy Venezuela fenyegetést jelent az USA nemzetbiztonságára. A kormány szolidaritásra szólított fel Latin-Amerikában és a Karib-térségben, és rámutatott az ENSZ Alapokmány alapvető elveinek megsértésére.
Az amerikai támadások Bogotában is aggodalmat keltettek. „Természetesen Venezuela, csakúgy, mint az egész régió, aggódik a beavatkozás lehetőségétől” – mondta Rosa Villavicencio kolumbiai külügyminiszter. „Védjük a régió szuverenitását, és megerősítjük Latin-Amerika béketerületként való nyilatkozatát.”
Oroszország megerősítette Venezuelának nyújtott támogatását. Delcy Rodríguez venezuelai alelnök hivatalosan megköszönte Moszkvának a támogatást az Egyesült Államok „katonai fenyegetése” miatt. A caracasi orosz nagykövettel tartott találkozón elmélyítették a kétoldalú napirendet, különös tekintettel Maduro elnök és Putyin elnök közötti stratégiai együttműködési és partnerségi megállapodásra. Oroszország már augusztusban figyelmeztetett a szuverén államok elleni katonai erő alkalmazására, és hangsúlyozta, hogy a „rejtett beavatkozásokat” is el kell utasítani.
Az amerikai kormány saját állítása szerint időközben három támadást hajtott végre állítólagos kábítószer-csempészhajók ellen, amelyek során összesen 17 ember halt meg. Az utolsó támadás pénteken történt, és Donald Trump amerikai elnök szerint ő maga rendelte el. Trump szerint három „narkoterrorista” halt meg.
Venezuela emellett azzal vádolja az USA-t, hogy megtámadott egy venezuelai halászhajót kilenc halásszal a fedélzetén, és fogva tartotta az ország kizárólagos gazdasági övezetében (a miamerikank.hu beszámolt erről https://miamerikank.hu/amerikai-rombolo-elfogott-egy-halaszhajot/). A Carmen Rosa nevű hajó 48 tengeri mérföldre északkeletre volt La Blanquilla szigetétől, amikor a kormány információi szerint az USS Jason Dunham nevű amerikai fregatt megtámadta. Caracas egyértelmű nemzetközi jogsértésről és szándékos provokációról beszél.
Ezzel párhuzamosan a venezuelai kormány súlyos vádakat emel az amerikai kábítószer-ellenes hatóság, a DEA ellen. Diosdado Cabello belügyminiszter kijelentette, hogy Washington „hamis zászló alatt” műveletet tervez, hogy Venezuelát a kábítószer-kereskedelemmel hozza összefüggésbe. Hivatkozott egy nemrégiben történt, 3,7 tonna kokain lefoglalására, amelynek során GPS-készülékeket, műholdas telefonokat, rádiókészülékeket és üzemanyagot is lefoglaltak. Összességében január óta mintegy 60 tonna kábítószert foglaltak le, ami a DEA-val való együttműködés befejezése óta a legnagyobb mennyiség.
Cabello megnevezte a feltételezett kábítószer-kereskedőt, Levi Enrique López Batit, aki állítása szerint kapcsolatban áll a DEA-val, és részt vesz egy színjátékban. A cél az, hogy Venezuelát nemzetközi szinten hiteltelenné tegyék, és ezzel igazolják a katonai vagy politikai beavatkozást. Míg Caracas saját műveleteit jogosnak nevezi, Cabello azzal vádolja az USA-t, hogy bizonyítékok nélkül bombázza a nyílt tengeren közlekedő hajókat, és ezzel tanúk nélkül konstruál narratívákat.
A katonai szinten is fokozódik a helyzet. Vladimir Padrino López védelmi miniszter arról számolt be, hogy augusztusban és szeptemberben nőtt az amerikai felderítő repülések száma a Karib-térségben. Szinte naponta láttak speciális repülőgépeket, mint az RC-135, a KC-135 Stratotanker és az E-3 Sentry, amelyek megfelelő repülési terv nélkül repültek Caracas „információs régiója” felett. Venezuela ezt szándékos provokációnak tekinti.
A venezuelai kormány több intézkedést is hozott szuverenitásának védelmére. Létrehozta a Consejo Nacional por la Soberanía y la Paz tanácsadó testületet, hogy elősegítse a társadalom különböző csoportjaival való párbeszédet az amerikai fegyveres erők jelentette fenyegetésről, és védelmi terveket dolgozzon ki. A létrehozásban 434 különböző testületek képviselője vett részt, köztük vállalkozók, mezőgazdasági termelők és tudósok.
Ugyanakkor elindították az Independencia 200 tervet, amelynek célja, hogy katonai és polgári szempontból felkészítse az országot az esetleges agresszióra.
Írta: Ani Dießelmann
Forrás: Amerika21
