Az ENSZ dubaji éghajlatváltozási konferenciáján Kuba elítélte, hogy a legfejlettebb ipari országok továbbra is kitartanak az éghajlatot károsító magas szintű kibocsátásuk mellett, és aláássák az éghajlat megváltoztatására irányuló globális erőfeszítésekbe vetett bizalmat. A karibi szigetország saját éghajlatvédelmi projektjeit is bemutatta a konferencián.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 28. konferenciáján (COP28) Elba Rosa Pérez, Kuba tudományos, technológiai és környezetvédelmi minisztere az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az iparosodott országoktól több és ambiciózusabb vezető szerepet követelt. Aggasztó, hogy a legfejlettebb országok továbbra is magas szinten tartják a kibocsátásukat, annak ellenére, hogy sürgősen növelniük kell az éghajlatváltozással kapcsolatos teendőiket. Ez ellentmond az éghajlatvédelmi intézkedések megerősítésére és támogatására vonatkozó kötelezettségvállalásuknak. Pérez a 77+Kína csoport nevében mondott beszédet.
Miguel Diaz-Canel kubai elnök szintén felszólalt a magas szintű kormányfői találkozón, és figyelmeztetett: „A legfejlettebb országok folytatják a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését. Még arról is beszélnek, hogy 2030-ra megduplázzák a fosszilis tüzelőanyagok termelését és fogyasztását. Ezek a tények súlyosan aláássák a bizalom légkörét, amelynek a nemzetek között kellene uralkodnia. Az emberiség létezéshez való jogának kell lennie a megbeszéléseink fő motivációjának”. Diaz-Canel idézett Fidel Castro 1992-es történelmi jelentőségű ENSZ Föld-csúcstalálkozón mondott beszédéből: „Holnap már túl késő lesz megtenni azt, amit már régen meg kellett volna tennünk”, majd hozzátette: „Ez a holnap már ma van, és az óra ketyeg”.
A konferencián Kuba számos olyan éghajlatvédelmi projektet mutatott be, amelyet az ország saját területén valósít meg. A kubai pavilonban tájékoztatást adtak az „AdaptHabana” elnevezésű, Havanna part menti övezetére vonatkozó ambiciózus alkalmazkodási tervről. Ez olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek a főváros környékén, Kuba északi partvidékén élő több mint 700.000 polgár védelmét szolgálják. Ezt a területet a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási események veszélyeztetik.
Kuba egy olyan projektet is bemutatott, amely 2021 óta vizsgálja a társadalmi-ökológiai rendszerek ellenálló képességét az éghajlatváltozás következményeivel szemben a vidéki közösségekben. A hétéves projektet a mezőgazdasági minisztérium hajtja végre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) technikai támogatásával és az ENSZ Zöld Éghajlatvédelmi Alapjának finanszírozásával. A projekt célja, hogy mintegy 2,7 millió tonnával csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 35.000 hektáron jobb mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatokat vezessen be. A cél a termő tájak helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása.
A projekt sikere mintegy 52.000 családi gazdálkodó javát szolgálja majd az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság növelése, a vízhez való hozzáférés javítása, a munkalehetőségek megteremtése és a helyi élelmiszertermelő rendszerek megerősítése révén. Az intézkedések közé tartozik az új agrárerdészeti gyakorlatok bevezetése, valamint a gyerekekkel és fiatalokkal való együttműködés, hogy a családokat a környezetvédelemre motiválják.
Saját területén kívül Kuba részt vesz az éghajlatvédelmi intézkedések előmozdításában a fejlődő kis szigetországokban, amelyek különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira. Az ENSZ meghatározása szerint ezek az országok a jelenleg 39 kis szigetországból és sekély partvidéki államból álló csoportot alkotnak Afrikában, a Karib-térségben és Óceániában, amelyek hasonló társadalmi-gazdasági helyzetben vannak, és ugyanazoknak a kockázatoknak vannak kitéve.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21
