Környezeti válság az Amazonas térségében

Októberben az Amazonason valaha mért legalacsonyabb vízszintet mértek. A vízhiány 120 amazóniai delfin halálához, élelmiszerhiányhoz és gazdasági válsághoz vezetett a régióban. Brazília, Kolumbia és Peru a legsúlyosabban érintett országok.

A manausi Rio Negro már 2015-ben is túl kevés vízzel rendelkezett. Idén sokkal rosszabb a helyzet
A manausi Rio Negro már 2015-ben is túl kevés vízzel rendelkezett. Idén sokkal rosszabb a helyzet

A magas hőmérséklet és a csapadékhiány extrém szárazsághoz vezetett az esőerdőben. A brazil tudományos minisztérium szerint az El Niño éghajlati jelenség is hozzájárult a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.

Az amazóniai delfin az egyik legveszélyeztetettebb faj, és egyre nehezebbé válik a kihalása elleni küzdelem. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) is a különösen veszélyeztetett és kihalással fenyegetett fajok közé sorolja az amazóniai delfint.

A National Geographic szerint a faj veszélyeztetettségének fő okai az El Niño éghajlati jelenség mellett az Amazonas-medence egyre nagyobb mértékű pusztulása, a halászat, a féktelen erdőirtás, a folyami közlekedés és a vízerőművek.

Brazília

Az Amazonas állam fővárosában, Manaus kikötőjében a vízszint 13 méter alá süllyedt, szemben az egy évvel korábbi 17,6 méterrel. Ez a szint még a 2010-es rekordnál is alacsonyabb volt, és 120 éve a legalacsonyabb vízszintet jelenti.

Mendonca a Manaus-tól nyugatra fekvő Santa Helena do Inglésben él. Saját és közössége helyzetéről szólva azt mondja: „Három hónapja nem esett eső itt a közösségünkben”, és hozzáteszi: „Sokkal melegebb van, mint a korábbi száraz évszakokban”.

A Tudományos Minisztérium november elején sajtóközleményben közölte, hogy a szárazság várhatóan legalább decemberig tart, amikor az El Niño hatása várhatóan tetőzni fog.

Az Amazonas-medence
Az Amazonas-medence

Peru

A perui meteorológiai intézet arra figyelmeztetett, hogy az Amazonas vízszintjének csökkenése mára elérte a vörös riasztási szintet, mivel a víz napi öt centiméterrel apad. A folyó mentén élő lakosok aggodalmukat fejezték ki az élelmiszerhiány miatt, és amiatt, hogy nem tudnak átkelni a kiszáradt folyókon.

Kolumbia

Szeptember óta 30 napja nem esett eső a Ticoya védett területen, az Amazonas megyében található Puerto Nariño település északnyugati részén. A lakosoknak négynaponta kellett a városba utazniuk vízért. Októberben ismét esett az eső, de nem eléggé, így jelenleg 25 napig tarthat ki a vízkészletekre.

A csónakok és a kishajók már nem tudnak a megszokott módon közlekedni, a legénységnek többször is ki kellett szállnia, hogy a csónakok újra vízre kerüljenek, és elérjék úti céljukat.

Gustavo Petro kolumbiai elnök az X-en (korábban Twitter) kijelentette, hogy az országnak vészhelyzeti tervre van szüksége a kolumbiai szárazság miatt, nemcsak Amazonas megyében, hanem La Guajirában is. Korábban gazdasági, szociális és ökológiai szükségállapotot hirdetett La Guajira számára. Az 1085-ös rendelet célja az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, és többek között az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása a lakosok számára.

Az éghajlatváltozás egyre súlyosabbá válik. El fogjuk veszíteni a Föld egyik tüdejét és az egyik legfontosabb vízforrást. Az Amazonas vörös környezetvédelmi riadó van érvényben.

 

Forrás: NPLA