Október 2-án az izraeli haderő nemzetközi vizeken elfogta a Global Sumud flottillát. A nemzetközi hajókonvoj aktivistákkal, újságírókkal, orvosokkal és humanitárius segélyszervezetek munkatársaival a Gázai övezetbe akart segélyszállítmányt vinni, és tiltakozni akart Izrael által elrendelt blokád ellen.
A kolumbiai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a letartóztatottak között vannak a kolumbiai aktivisták Manuela Bedoya Jaramillo és Luna Valentina Barreto Arango, akik a HIO hajón utaztak, amely a több mint 40 hajó és mintegy 470 résztvevőből álló konvoj egyik tagja volt.
Manuela Bedoya kollektív egészségügyi projektekben végzett munkájáról ismert, Luna Barreto szociálpedagógus, és palesztin gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó oktatási projektekben vesz részt.
A kolumbiai külügyminisztérium jelentése szerint mindkét nő legalább 48 órán át nem kapott ételt fogva tartása alatt. A tel-avivi konzuli tisztviselő meglátogatta a fogva tartási központot, és rossz körülményekről számolt be. A kolumbiai kormány felszólította Izraelt, hogy biztosítsa a humánus bánásmódot, a vízhez és élelmiszerhez való hozzáférést, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását a kiutasítási eljárás során, amely az izraeli jog szerint nem tarthat tovább 72 óránál.
Gustavo Petro elnök „nemzetközi bűncselekménynek” minősítette a letartóztatást, és elrendelte az izraeli diplomaták kiutasítását Kolumbiából. Emellett jogi lépéseket és a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás felmondását is bejelentette. Az izraeli kormány eddig nem reagált hivatalosan a vádakra.
Az izraeli haditengerészet szerint a flottillák elfogása összefüggésben áll a 2007 óta fennálló tengeri blokáddal, amely Izrael szerint megakadályozza, hogy fegyverek kerüljenek a Hamász kezébe. A humanitárius szervezetek viszont azt kritizálják, hogy a blokád sérti a nemzetközi jogot és súlyosbítja a humanitárius válságot Gázában.
Az esetre a Kolumbia és Izrael közötti diplomáciai feszültség fokozódása a háttérben vezetett. 2024 májusában Petro megszakította a kétoldalú kapcsolatokat, és „népirtással” vádolta az izraeli kormányt Gázában. 2025 szeptemberében megismételte ezeket a vádakat az ENSZ Közgyűlése előtt, és javasolta egy „emberiség hadseregének” létrehozását, amely akkor lépne közbe, ha a Biztonsági Tanács cselekvésképtelen marad.
A Global Sumud flottillát nemzetközi kezdeményezések szervezték, hogy felhívják a figyelmet a gázai humanitárius helyzetre és segítséget nyújtsanak. A szervezők kijelentették, hogy „békés és polgári eszközökkel” folytatják szolidaritási akcióikat.
Az eset új lendületet adott Petro kormányának külpolitikai programjának. Izraelhez való viszonya erősíti tekintélyét a progresszív és társadalmi mozgalmak körében.
Írta: Jorge Andrés Garavito Cárdenas
Forrás: Amerika21
