A kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) közötti béketárgyalások ötödik fordulója azzal a megállapodással ért véget Mexikóban, hogy a gerillák tartózkodnak a váltságdíjért történő emberrablásoktól. A delegációk közös közleményben jelentették be, hogy januártól „a tűzszünet meghosszabbításának részeként felfüggesztik a gazdasági célú emberrablásokat”.
A tárgyaló felek emellett keretet kívánnak teremteni a gerillák és a fegyveres erők közötti tűzszünet meghosszabbítására és annak ellenőrzésére. Ez jelenleg január 29-ig érvényes.
Ezen kívül nyolc kritikus zónát határoztak meg, amelyekben a humanitárius intézkedéseknek elsőbbséget kell élvezniük. A jövőben egy bizottságot kell bevonni a tárgyalásokba, amely koordinálja ezt a folyamatot és biztosítja a szükséges változásokat az érintett területeken.
A tárgyalások január 22-től Kubában folytatódnak.
A két fél közötti párbeszéd az utóbbi időben válságba került, mivel az ELN kezdetben nem volt hajlandó lemondani a csoport finanszírozására szolgáló emberrablások gyakorlatáról.
A lázadócsoport általában nem emberrablásokról, hanem „gazdasági célú elkobzásokról” beszél. Ennek megfelelően az ELN főtárgyalója, Pablo Beltrán nemrégiben kijelentette, hogy az ELN „pénzügyi tevékenységet” folytat „a lázadás fenntartása érdekében”. Egy, az ELN küldöttségének X-oldalán közzétett videóban kifejtette:””Amikor Havannában aláírtuk a tűzszüneti jegyzőkönyveket, világossá tettük, hogy a pénzügyi tevékenységek nem képezik a tűzszünet részét”.
A védelmi minisztérium szerint idén összesen 286 embert raboltak el. Ez 72 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Csak októberben 38 embert raboltak el. A hatóságok azonban nem közöltek pontos bontást az elkövetőkről. Váltságdíjat 75 esetben fizettek, ebből hármat az ELN-nek.
Különösen Luis Manuel Díaznak, a Liverpool labdarúgójának, Luis Díaznak az apjának az elrablása – amelyért az ELN vállalta a felelősséget – vezetett tömeges kritikához és bizalmatlansághoz az ELN béke iránti elkötelezettségével kapcsolatban. A lázadók főparancsnokának, Antonio Garcíának a közelmúltban tett nyilatkozata, miszerint az ELN nem fogadja el az állam nyomását és fenyegetéseit, szintén neheztelést váltott ki.
A lázadók és a kolumbiai kormány tárgyalópartnerei 2022 novembere óta ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy egy békemegállapodásra törekedjenek. A delegációk eddig többek között a polgári lakosság védelmét szolgáló humanitárius lépésekről és az augusztusban kezdődött tűzszünetről állapodtak meg.
Az ország különböző társadalmi szektoraiból érkező regionális csoportok már több hete találkoznak a tárgyalófelekkel, hogy stratégiát dolgozzanak ki a civil társadalom békefolyamatba való bevonására.
Brazília, Chile, Kuba, Mexikó, Venezuela és Norvégia a békefolyamat garanciavállaló államai. Németország, Svédország, Svájc és Spanyolország kísérő országként működik. Az ENSZ és a katolikus egyház is képviselteti magát.
A „Paz Total” (Teljes béke) kezdeményezés részeként Gustavo Petro elnök arra törekszik, hogy a háború sújtotta Kolumbiában 2025 májusáig tartós béke legyen. Az ELN-nel párhuzamosan a kormány tárgyalásokat folytat az egykori Farc gerillák disszidensekkel, valamint kapcsolatot és tárgyalási csatornákat keres a félkatonai bandákkal és más illegális fegyveres csoportokkal az országban.
Írta: Sara Meyer
Forrás: Amerika21
 közötti béketárgyalások ötödik fordulója azzal a megállapodással ért véget Mexikóban, hogy a gerillák tartózkodnak a váltságdíjért történő emberrablásoktól. A delegációk közös…){kind=link}