Netanjahu arra kéri Petrót, hogy segítse elő a Hamász túszainak szabadon bocsátásáért. Kolumbia elnöke békebizottságot javasol, és elutasítja az olyan akciókat, amelyek „a másik kiiktatásával járnak”.
Gustavo Petro kolumbiai elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök levelére válaszul megerősítette a béke iránti elkötelezettségét.
A miniszterelnök január 11-én nyilvános levélben kérte Petrót, hogy támogassa a Hamász túszainak „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”.
A levélben Netanjahu azt javasolta, hogy gyakoroljon nyomást a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságára, Iránra, Katarra és Törökországra, mivel „közvetlenül vagy közvetve a Hamász javára cselekszenek”.
A Hamász-terroristák által fogva tartott „136 túsz között” van a kolumbiai állampolgárságú Elkana Bohbot is, ezért a levél szerint Kolumbiának Izraellel közös érdeke, hogy a túszok szabadon bocsátásáért kampányoljon.
Petro válaszában azt írja, hogy „prioritásként kezeli az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére irányuló munkát és a túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások megkezdését”. Javasolja továbbá egy több országot tömörítő békebizottság felállítását, hogy biztosítsa a szabadon bocsátásokat és „elérje az átfogó célt, az Izrael és Palesztina közötti erőszak megszüntetését”.
„Kolumbia és kormányom felajánlja jószolgálatát e célból” – mondta Petro. „Határozottan elutasítottam és határozottan el fogom utasítani azokat az akciókat, amelyek a másik kiiktatásával járnak” – tette hozzá.
„Nincs vérontás azt jelenti, hogy tárgyalni kell, tovább kell keresni a közös utakat, amíg az embereket nem kényszerítik többé térdre, amíg a jogokat nem garantálják, amíg a béke nem lesz valóság. Az értelmetlen és elítélendő erőszak közepette, amely országainkat sújtja, az egyetlen út, amely előre vezethet, csakis a békemegállapodás lehet az élet megőrzése érdekében” – mondta Petro.
A progresszív politikus végezetül hangsúlyozta, hogy „Kolumbia elkötelezett a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, és nem kíméli erőfeszítéseit, hogy a béke valósággá váljon a bolygón, amelyet együtt lakunk”.
Elkana Bohbot kapcsán Petro Netanjahu bejelentette, hogy november 21-én elrendelte az izraeli honosítását, hogy megkönnyítse szabadulását. Bohbot kolumbiai állampolgárral házasodott össze, és a kormány a „legmagasabb szinten” dolgozik azon, hogy a férfi visszatérhessen a családjához.
A Petrohoz intézett levelében Netanjahu azzal vádolta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy „elfogadhatatlan passzivitást tanúsít a túszok szükségleteivel szemben”, és hogy elkerülte „a Hamász bűnösségére vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot a civilizált viselkedés legalapvetőbb normáinak megsértésében”.
Irán a maga részéről „finanszírozta, felfegyverezte és diplomáciailag támogatta” a Hamászt, és mégis „érintetlen maradt a nemzetközi kritikától” – mondta Netanjahu. Katart és Törökországot szintén „még nem vonták felelősségre, amiért a Hamász Izrael elleni terrorkampányának kitervelőit bújtatják”.
A levélben Netanjahu felháborodásának is hangot ad „az erkölcsi zűrzavar és a szándékos dezinformáció” miatt, mintha bármilyen egyenlőség lenne a Hamász Iszlám Állam-szerű kegyetlensége és Izrael kampánya között, amelynek célja a túszok kiszabadítása és népének védelme a további barbárságtól”.
A miniszterelnök szerint „a civilizált országoknak együtt kell fellépniük a terroristák és a mögöttük állók ellen”. Felszólította Petrót, hogy „tegyen meg minden tőle telhetőt Elkana és a többi 135 túsz szabadon bocsátása érdekében”.
Petro bírálata a palesztin lakosság izraeli bombázásával kapcsolatban széles körben ismert. Az izraeli kormány antiszemitizmussal vádolta őt. Válaszul a kolumbiai kormányfő kijelentette: „Antiszemitizmussal és a Hamász támogatásával vádoltak meg. Ez tudatlanság. Nem védhetek meg semmilyen szervezetet, amely támogatja a vallás és az állam közötti kapcsolatot”.
Korábban azt is mondta: „A Hamász és az izraeli jobboldal egymás véréből táplálkozik”. Többször felszólalt egy nemzetközi békekonferencia mellett, amely az Izrael és Palesztina közötti párbeszédet hivatott előmozdítani.
November elején Petro konzultációra hazarendelte Margarita E. Manjarrez Herrera nagykövetet Izraelből. „Ha Izrael nem hagyja abba a palesztin nép elleni mészárlást, nem maradhatunk ott” – tette közzé az X-en. A külügyminisztérium hivatalos közleménye így szólt: „Kolumbia határozottan elítéli az izraeli biztonsági erők tevékenységét a Gázai övezetben, a civilek által sűrűn lakott területeken”.
Nemrég üdvözölte a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét: „Az emberiség diadala: Izraelnek meg kell akadályoznia a népirtást” – mondta az elnök.
Dél-Afrika pert indított Izrael állam ellen a népirtásról szóló egyezmény megsértése miatt a Gázai övezet palesztin lakossága ellen. Az ICJ január 26-i első ítéletében felszólította Izraelt, hogy biztosítsa, hogy a háborúban tanúsított magatartása nem minősül népirtásnak. Izraelnek egy hónapon belül jelentést is be kell nyújtania, amelyben dokumentálja a népirtás megelőzése érdekében hozott összes intézkedést.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
