Kevesebb Európa, több integráció a Rio de Janeiró-i Mercosur-csúcson

A szövetség a csúcstalálkozón ünnepelte Bolívia teljes jogú
taggá való felvételét. Az andoki országnak most négy éven belül kell
összehangolnia vonatkozó jogszabályait a többi tagországéval.

A Mercosur emellett szabadkereskedelmi megállapodást írt alá
Szingapúrral, amely mindkét felet az import- és exportvámok csökkentésére
kötelezi. Ez az első ilyen jellegű megállapodás, amelyet az
ázsiai-csendes-óceáni térségbeli partnerrel kötöttek.

„Szingapúr a Mercosur egyik legfontosabb exportcélpontja és
fontos befektetési partnere. A Mercosur és Szingapúr közötti kereskedelmi
forgalom 2022-ben mintegy tízmilliárd amerikai dollárt tett ki” – olvasható a
közleményben. Ugyanebben az évben Szingapúr volt Brazília második legnagyobb
ázsiai exportpiaca Kína után.

A csúcstalálkozón megállapították, hogy a Mercosur
előrelépést ért el a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások
terén olyan országokkal, mint Ecuador, El Salvador, a Dominikai Köztársaság,
Kanada, Indonézia és Vietnam, valamint a párbeszéd kezdeményezésének
lehetőségét az Egyesült Arab Emírségekkel és a Kínával való közeledést.

A közös közlemény szerint ezeket és más megállapodásokat
folytatni fogják, és folytatni kell a párbeszédet az Európai Unióval (EU). A
riói csúcstalálkozót megelőzően ez a téma uralta a médiában megjelenő híreket,
miután Luiz Inácio„Lula” da Silva brazil elnök kijelentette, hogy szándékában
áll véglegesíteni a Mercosur és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Az Argentína, Paraguay és Franciaország részéről felmerülő eltérő akadályok
szintén a viták részét képezték.

A csúcstalálkozó másik témája az úgynevezett „Öt út az
integráció” volt, egy ambiciózus politika, amelynek célja az infrastruktúrára
és annak egyesítő szerepére való összpontosítás.

A jelenlegi események fényében a Mercosur tagállamai és a
társult országok, Chile, Peru, Kolumbia, Ecuador, Guyana és Suriname „mély
aggodalmukat” fejezték ki a Venezuela és Guyana közötti feszültségek növekedése
miatt, és hangsúlyozták: „Latin-Amerikának a béke térségévé kell válnia, és
ebben az esetben a párbeszéd hosszú hagyományainak eszközeivel kell dolgoznia”.
El kell kerülni az egyoldalú lépéseket, és mindkét felet arra kell ösztönözni,
hogy kezdjenek párbeszédet és keressenek békés megoldást a konfliktusra.

A Lula által ismertetett szövegben közvetlenül sem Nicolás Maduro,
sem Mohamed Irfaan Ali guyanai elnök nem került említésre.

„Amit mi itt Dél-Amerikában nem akarunk, az a háború. Csak
békével teremthetünk jólétet és javíthatjuk népeink életét” – magyarázta Lula,
hozzátéve: „Nem akarjuk, hogy ez a kérdés befolyásolja a regionális integrációs
folyamat újraindítását, és ne jelentsen veszélyt a békére és a stabilitásra”.

A csúcstalálkozón teljes jogú tagként való első részvétele
során Luis Arce bolíviai elnök együttműködést javasolt a
kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben és az Amazonas térségében pusztító
tüzek leküzdésében.

„Van egy probléma, amely mindig is kínzott minket a
régióban, nevezetesen a kábítószer-kereskedelem problémája, amely ma már több
országunk politikusainak is nehézséget okoz, és világosan mutatja, hogy a
küzdelem (…) e csapás ellen már nem csak egy országra tartozik” – magyarázta
Arce. A harc elveszett lenne, ha nem közösen kezelnénk.

A régiót „hosszú évek óta megbélyegzik, nemcsak Kolumbiát,
Mexikót és Bolíviát, hanem más országokat is” – figyelmeztetett, rámutatva a
kérdés politikai és gazdasági vonatkozásaira is.

Az erdőtüzekkel kapcsolatban az elnök regionális
munkacsoportok létrehozását javasolta. „Talán egyesíthetnénk erőinket, hogy
regionális szinten, a Mercosur szintjén létrehozzunk egy olyan brigádot, amely
képes a segítségünkre sietni, bárhol is történik ilyen esemény” – mondta. Az
egyes országok csak korlátozott erőforrásokkal és felszereléssel rendelkeztek a
tüzek leküzdésére. A leginkább érintett területek Bolívia, Brazília, Peru,
Kolumbia és Venezuela területén vannak.

Végezetül Arce felvetette az élelmezésbiztonság kérdését,
„amelyet az élelmiszer-szuverenitás révén kell megvédenünk, és
élelmiszertermelő országként saját intézkedéseinkkel kell biztosítanunk, és
garantálnunk kell a lakosság táplálkozását” – zárta beszédét a bolíviai elnök.

A Mercosur soros elnöksége most Paraguayra hárul, amely jövő
júliusban tartja a következő csúcstalálkozót.

Írta: Marta Andujo

Forrás: Amerika21