Július 28-án tartják az elnökválasztást Venezuelában

A venezuelai állampolgárok belföldön és külföldön március 18. és április 16. között regisztrálhatnak a választói névjegyzékbe, illetve módosíthatják szavazóhelyiségüket. A közösségi médiában rámutattak, hogy a CNE fővárosi irodáiban, Caracasban már most is regisztrálják az új választókat és engedélyezik a szavazóhelyiségek megváltoztatását.

Emellett március 20-ra tervezik az alárendelt választási szervek tagjainak kiválasztását.

Amoroso szerint a választási naptárat a nemzeti választási megállapodás alapján állították össze, amelyet múlt héten pénteken mutattak be a CNE-nek. Ezt a dokumentumot a társadalom legkülönbözőbb politikai, gazdasági és társadalmi szektorainak 152 képviselője írta alá, akik mindannyian részt vettek egy átfogó, egyhetes országos párbeszédben.

A megbeszélések eredményeként az aláírók 27 lehetséges választási időpontot javasoltak, beleegyeztek, hogy betartják a CNE választási naptárra vonatkozó döntését, és ajánlásokat tettek a választási garanciákra, a kampányszabályokra és a nemzetközi megfigyelői missziókra vonatkozóan. Emellett kötelezettséget vállaltak arra, hogy „megvédik a nemzeti szuverenitást és elutasítják a külföldi agressziót”.

Az alkotmány szerint az elnökválasztást hatévente tartják, és azt a CNE hatóságai szervezik. A legutóbbi választást 2018. május 20-án tartották, és Nicolás Maduro elnök második ciklusra történő újraválasztását eredményezte.

A 2024-es választás időpontja és a választási feltételek 2021 óta a Maduro-kormány és az Egyesült Államok által támogatott Egyesített Platform közötti politikai tárgyalások középpontjában állnak. A választások többéves bojkottálása után a keményvonalas ellenzék úgy döntött, hogy ismét az urnákhoz járul. A platform a kettészakadt régi párt, az Acción Democrática, valamint az Un Nuevo Tiempo, a Primero Justicia és a Voluntad Popular jobboldali pártok egy részéből áll.

2022 novemberében felfüggesztették a tárgyalásokat, miután az ellenzék és az amerikai kormány nem teljesítette azt a megállapodást, amely szerint a külföldön lefoglalt venezuelai vagyonból hárommilliárd dolláros alapot hoznak létre a sürgős szociális szükségletek fedezésére. Az alapokat soha nem adták ki.

2023 októberében a felek újra folytatták a párbeszédet, és aláírták a barbadosi megállapodást. Ebben kompromisszumot kötöttek a 2024 második felében tartandó elnökválasztásról, és vállalták, hogy minden politikai csoport szabadon megválasztja jelöltjeit, feltéve, hogy az alkotmány és a törvények értelmében jogosultak a részvételre.

A Norvégia közvetítésével létrejött megállapodás eredményeképpen Washington korlátozott engedélyeket adott a szankciókkal sújtott venezuelai olaj-, gáz- és aranyágazatnak, a Maduro-kormány pedig szabadon engedte az országban bebörtönzött ellenzéki személyiségeket és amerikai állampolgárokat, akiket puccs és terrorista összeesküvésekben állítólagos részvételük miatt vettek őrizetbe.

Ezenfelül a Maduro-kormány és a keményvonalas ellenzék később megállapodott abban, hogy fellebbviteli mechanizmust vezetnek be a közhivatalok betöltésétől eltiltott ellenzéki vezetők számára.

Januárban a legfelsőbb bíróság (TSJ) több eltiltást feloldott, de elutasította María Corina Machado ultrajobboldali politikus 15 évre szóló hivatalviselési tilalma elleni fellebbezését, arra hivatkozva, hogy részt vett puccskísérletekben és korrupt ügyletekben.

Az amerikai kormány válaszul visszavonta az aranyipari engedélyt, és azzal fenyegetőzött, hogy ugyanezt teszi az energiaágazat esetében is, amikor a szankciók enyhítése áprilisban lejár.

Machado 2023 októberében győztesen került ki a belső ellenzéki előválasztásokból, de az eljárás ellentmondásos volt, és eredményét a TSJ megsemmisítette. Miután a CNE bejelentette az elnökválasztás időpontját, Machado közölte, hogy kitart jelöltsége mellett.

Caracas a maga részéről a TSJ döntésének tiszteletben tartására szólított fel, és elutasította a barbadosi megállapodás megsértését. Jorge Rodríguez, a nemzetgyűlés elnöke és a párbeszéddel foglalkozó kormányzati delegáció vezetője kijelentette, hogy a megállapodást elvetették, és helyébe a nemzeti konszenzusos párbeszéd keretében múlt héten aláírt dokumentum lépett.

Az Egységes Platform nem vett részt ezeken a tárgyalásokon. Képviselője, Gerardo Blyde azonban kijelentette, hogy nem mond le a választási útról. Még nem jelentett be jelöltet a koalíció képviseletére.

Más ellenzéki irányzatok már megnevezték jelöltjeiket, és néhány független személyiség is kifejezte érdeklődését.

A kormányzó Egyesült Szocialista Párt (PSUV) alapszervezetei csütörtökön kezdték meg üléseiket, hogy megvitassák a jelöltekre vonatkozó javaslatokat. Ezek jóváhagyására március 15-re hívják össze a párt országos igazgatóságának kongresszusát. Ezt Diosdado Cabello, a PSUV elnökségi tagja jelentette be. Várhatóan ismét Madurot választják majd jelöltnek.

„A választási hatóság megszólalt. Összehívott minket július 28-ra. Menjünk előre Venezuela, a bolivári forradalom és örök parancsnokunk, Hugo Chávez iránti szeretetből. Menjünk csatába, és győzzünk” – írta az elnök az X-en. A választás dátumának nagy jelentősége van a chávizmus soraiban: július 28. Chávez születésnapja.

Kedden, alig néhány órával a választás időpontjának bejelentése után Joe Biden kormánya megújította azt a 2015-ös végrehajtási rendeletet, amely Venezuelát „szokatlan és rendkívüli fenyegetésnek” nyilvánította az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára nézve.

Yván Gil venezuelai külügyminiszter közleményben utasította el a „venezuelai nép elleni folyamatos agressziós kampányt, amely sérti a nemzetközi jog minden szabályát, és a kollektív büntetés esetének minősül” (miamerikank.hu beszámolt erről).

Írta: Andreína Chávez Alava, Ricardo Vaz

Forrás: venezuelanalysis