Jóváhagyja-e a perui kongresszus az emberiesség elleni bűncselekmények büntetlenségét?

„Szégyenletes, hogy egy törvénnyel próbálják eltörölni a történelmet és megbocsátani az emberi jogok megsértőinek”. Így kommentálta Sigrid Bazán, a Demokratikus Változás – Együtt Peruért (CD-JP) baloldali parlamenti frakció tagja a 6951/2023-CR számú törvényjavaslatnak a kongresszus által a szavazás első fordulójában történt jóváhagyását.

A kongresszusi törvénykezdeményezés büntetlenséget jelentene a Fujimori elnöksége alatt elkövetett katonai cselekményekért
A kongresszusi törvénykezdeményezés büntetlenséget jelentene a Fujimori elnöksége alatt elkövetett katonai cselekményekért

A törvényjavaslat célja, hogy a 2002 előtt elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elévüljenek. Június 6-án a javaslatot 60 szavazattal 36 ellenében, tizenegy tartózkodás mellett fogadták el. Peru egykamarás rendszerében azonban egy új törvény elfogadásához második szavazásra van szükség.

A törvényjavaslatot a Keiko Fujimori vezette jobboldali-liberális Fuerza Popular párt és a konzervatív és keresztény fundamentalista Renovación Popular párt terjesztette be. A két párt azzal érvel, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének elmaradhatatlanságáról szóló egyezmény csak 2002-ben lépett hatályba Peruban. Ezért az ezt megelőzően elkövetett ilyen jellegű bűncselekményeket nem lehetne büntetőeljárás alá vonni, mivel a bűncselekmények Peruban valójában 20 év után elévülnek.

A törvényjavaslat ellen szavazó képviselők azonban úgy vélik, hogy ez sérti az ilyen bűncselekmények áldozatainak emberi jogait, és megtagadja tőlük az igazságszolgáltatást. Yvan Montoya, a Perui Pápai Katolikus Egyetem Demokrácia és Emberi Jogok Intézetének igazgatója úgy véli, hogy a törvény célja az, hogy leállítsák a fegyveres erők egykori tagjai ellen folyó eljárásokat. Montoya szerint számos ilyen ügy a Keiko Fujimori apja, Alberto Fujimori (1990-2000) elnöksége idején elkövetett cselekményekhez kapcsolódik.

Fujimorit 2009-ben 25 év börtönbüntetésre ítélték, mert felelős volt a Barrios Altos és La Cantuta mészárlásokért, amelyeket 1991-ben és 1992-ben hajtottak végre kormányzati egységek. Egészségi állapota miatt 2023 végén kegyelmet kapott.

A két mészárlásra az 1980 és 2000 közötti polgárháborúhoz hasonló állapotok között került sor, amikor a kormányzati egységek és a Fényes Ösvény gerillacsoport közötti harcok számos atrocitáshoz követtek el mindkét oldalon, és 50-70 ezer áldozatot követeltek.

Fujimori jelenleg szabadlábon van, de a pativilcai mészárlás miatt még egy újabb ítélet vár rá. A volt elnöknek is hasznára válhatna tehát az új törvényjavaslat.

A Legfőbb Ügyészség figyelmeztet, hogy a Fujimori-ügyön kívül az új szabályozás 600 folyamatban lévő ügyet és „több mint 550 áldozatot, valamint jelentős számú hozzátartozót és a társadalom egészét érintené, amelynek joga van az igazság megismeréséhez”.

A kongresszusi terv nemzetközi ellenállásba is ütközött. ENSZ-szakértők kijelentették, hogy a törvénykezdeményezés egyértelműen sértené az ország nemzetközi jogi kötelezettségeit. Követelik, hogy a törvényeknek teljes mértékben meg kell felelniük a nemzetközi jognak és az emberi jogi normáknak.

Eközben az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága (Corte IDH) határozatban kérte a törvénytervezet feldolgozásának leállítását, amíg a bíróság „nem rendelkezik minden szükséges információval ahhoz, hogy döntést hozzon […] a Barrios Altos és a La Cantuta ügyekben”. Az állásfoglalás a mészárlások áldozatainak hozzátartozói által a Corte IDH-hoz benyújtott petíciókhoz kapcsolódik, amelyeket a kongresszusi szavazás eredményére reagálva nyújtottak be.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a Kongresszussal szembeni minden kritika elhalványul. Mivel Peru független és szuverén köztársaság, és a kongresszus az első számú hatalom, elutasítja „a döntéseinkbe való nemzeti vagy külföldi beavatkozás minden formáját” – közölte a kongresszusi hivatal az X-en.

Ha a képviselők többsége a második fordulóban is megszavazza a 6951/2023-CR törvényjavaslatot, akkor nem ez lenne az első ilyen jellegű törvény Peruban. Albero Fujimori idején, 1995-ben fogadták el a hírhedt 26479-es „amnesztiatörvényt”, amely elrendelte a Fényes Ösvény elleni harccal összefüggésben őrizetbe vett vagy megvádolt katonák, rendőrök és civilek szabadon bocsátását. A Corte IDH 2001-ben érvénytelennek nyilvánította a törvényt, az akkori perui kongresszus pedig alig két hónappal később hatályon kívül helyezte azt.

Írta: David Keck

Forrás: Amerika21