Négy héttel a vihar után még mindig milliók nélkülöznek. A vízellátó és egészségügyi rendszerek is súlyosan megrongálódtak. Milliárdokat ígértek Jamaica újjáépítésére.
Négy héttel a Melissa hurrikán átvonulása után Jamaica, Kuba és Haiti továbbra is hatalmas humanitárius és infrastrukturális károkkal küzd. A vihar október végén először Jamaicát, majd röviddel később Kubát és Haitit sújtotta. Azóta a pusztítás regionális mértékűnek bizonyul, ami rövid távú sürgősségi segítségnyújtást és hosszú távú újjáépítési terveket egyaránt szükségessé tesz (a miamerikank.hu beszámolt erről). Mindhárom országban több millió embert érintett a katasztrófa, és megkezdődtek az első segélyezési intézkedések. Míg a nemzetközi közösség jelentős pénzügyi támogatást ígért Jamaicának, a három országban a megsemmisült egészségügyi és vízellátó rendszerek tovább súlyosbítják több millió ember helyzetét.
Egy nemzetközi pénzügyi intézményekből álló konzorcium (köztük a Világbank, az IDB, a CAF és az IMF) 2025. december 1-jén bejelentette, hogy legfeljebb 6,7 milliárd dolláros segélycsomagot biztosít Jamaica újjáépítéséhez. Körülbelül 3,6 milliárd dollár közvetlenül kormányzati programokba fog áramlani, amelyet legfeljebb 2,4 milliárd dollárnyi magánbefektetés egészít ki a fejlesztési bankokon keresztül. A vihar után azonnal több mint 670 millió dollárt mozgósítottak tartalékokból, biztosításokból és hitelkeretekből sürgős segélyintézkedésekre.
A humanitárius helyzet Jamaicában továbbra is feszült. Az UNICEF szerint számos iskola, kórház és egyéb ellátási infrastruktúra súlyosan megrongálódott. Sok település víz-, higiéniai és áramellátás nélkül maradt. Több ezer ember vesztette el otthonát; több száz iskola szolgál ideiglenes menedékhelyként. Az UNICEF csak Jamaicában 1,6 millió embert számlál, köztük 280 000 gyermeket, akik humanitárius segítségre szorulnak. Az egészségügyi intézmények súlyos károkat szenvedtek, az osztályok eláztak, a szolgáltatások megszakadtak. A víz- és áramkimaradások akadályozzák az orvosi ellátást és növelik a járványok kitörésének kockázatát.
Kubában is jelentős a hurrikán humanitárius következményei. A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) szerint több száz egészségügyi intézmény megrongálódott, a vízellátás és a higiéniai infrastruktúra súlyosan károsodott. Különösen érintett Santiago de Cuba tartomány, ahol a PAHO adatai szerint körülbelül 95.000 ház dőlt romba vagy rongálódott meg. Sok család számára, akiknek megélhetése a mezőgazdaságtól vagy a halászattól függ, ez létfontosságú veszélyt jelent. Az áradások és az infrastruktúra megsemmisülése tovább súlyosbítja az egészségügyi és élelmezésbiztonsági kockázatokat.
Haiti is a vihar által súlyosan érintett országok közé tartozik. A PAHO jelentős károkat jelentett az utak, a vízellátó és az egészségügyi rendszerekben. Az áradások és az infrastruktúra károsodása akadályozza a lakosság ellátását és veszélyezteti a közegészséget. A szervezet gyógyszereket, víz- és higiéniai cikkeket szállít, és támogatja a járványmegelőzési intézkedéseket, többek között a kolera és a vízzel vagy vektorokkal terjedő betegségek ellen.
Az UNICEF öt hónapos segélyprogramot hirdetett meg, hogy Jamaicában, Kubában és Haitin, részben pedig a Dominikai Köztársaságban is helyreállítsa az alapellátást. A cél az, hogy vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatásokat, egészségügyi és táplálkozási rendszereket, oktatási intézményeket, valamint pszichoszociális és védelmi szolgáltatásokat biztosítsanak az érintett gyermekek és családok számára. Az UNICEF szerint ehhez körülbelül 56,2 millió dollárra van szükség.
A jamaicai, kubai és haiti helyzet azt mutatja, hogy az újjáépítés messze túlmutat a rövid távú segélyezési intézkedéseken. Különösen a víz- és egészségügyi rendszerek megsemmisülése teszi továbbra is sebezhetővé a lakosságot. Most az lesz a döntő, hogy a megígért források milyen gyorsan érkeznek meg, és hogy sikerül-e hosszú távon felkészíteni a régiót az egyre gyakrabban előforduló és egyre intenzívebb éghajlati szélsőségekre.
Írta: Katharina Hempfing
Forrás: Amerika21
