Gustavo Petro elnök elítélte, hogy Iván Duque előző kormányának rendőrségi hírszerző szolgálata (Dipol) állítólag illegálisan vásárolta meg a Pegasus kémszoftvert az NSO Group Technologies izraeli cégtől. A Pegasus még mindig használatban lehet a jelenlegi kormány hírszerző szolgálatain kívül. A Señal Investigativa című állami műsor és a Raya című magazin szerint nem világos, hogy jelenleg kinek a kezében van a kémszoftver.
Az izraeli kémprogramot csak kormányok vásárolhatják meg, és úgy működik, mint egy vírus. Bárki, aki használja, hozzáférhet minden dokumentumhoz, fényképhez, e-mailhez és a mobiltelefon vagy számítógép tartózkodási helyéhez. A készülékek kamerája és mikrofonja távolról is vezérelhető, hogy lehallgathassák a megbeszéléseket.
Petro egy televíziós beszédben felolvasta egy svájci nyomozóhatóság augusztus végi jelentését, amely megerősítette a Pegasus megvásárlását. A jelentés szerint a Dipol tizenegymillió amerikai dollárt fizetett készpénzben az NSO Group egyik számlájára az izraeli Hapolim banknál. A pénzt repülővel szállították Bogotából Tel-Avivba.
A kormányfő utalt arra, hogy a kémprogramot a 2021-es országos tiltakozó mozgalom, valamint saját elnökválasztási kampánya ellen is felhasználhatták volna. Annak idején nyilvánosságra kerültek Petro választási kampánycsapatának üléseiről készült titkos videofelvételek, amelyeket állítólag Duque titkosszolgálatai készítettek.
Petro szerint a svájci ügynökség jelentése több kérdést is felvet: „Kit hallgattak még le? Milyen bírósági végzéssel, ahogy azt a kolumbiai alkotmány előírja, hogy az ilyen lehallgatás nem bűncselekmény? Honnan származott a pénz? Miért nem ismerték el hivatalosan az állami költségvetésben?”
Kifejezte a gyanúját, hogy a tizenegymillió dollár kifizetése „maga az állam által elkövetett pénzmosás” lehet, és felszólította a főügyészséget, hogy vizsgálja ki az ügyet. Petro utasította a rendőrfőnököt, hogy járjon utána a Pegasusnak.
Raya kutatásai szerint a pénz kábítószer-kereskedelemből származott, és a kolumbiai hatóságok lefoglalták.
Még márciusban Gur Megiddo újságíró a Haaretz című izraeli lapban arról számolt be, hogy a Duque-kormány 2021-ben 13 millió dollárt fizetett készpénzben az NSO Groupnak a Pegasusért.
Megiddo szerint az izraeli védelmi minisztérium exportosztályának vezetője, Yair Kulas támogatta az üzletet. Kulas meggyőzte a Bank Hapolimot, hogy engedélyezze a letétet a pénzmosással kapcsolatos aggályai ellenére. „Kulas garanciavállalóként lépett fel a bank számára” – magyarázta Megiddo.
Az izraeli újságíró Kulas után kutatva bukkant az ügyre: „Tudtuk, hogy ilyen ügyletekben vett részt, és hogy olyan dolgokat tett, amelyek megkérdőjelezhetőek”.
Raya szerint az üzletről szóló tárgyalásokat állítólag Kolumbia korábbi védelmi miniszterhelyettese, Jairo García és Kulas folytatták. Más biztonsági termékek, például a venezuelai határ ellenőrzésére szolgáló megfigyelőrendszer megvásárlását is ők véglegesítették, amiből a Duque-kormány akkoriban nem csinált titkot.
Állítólag a fegyveres erők négy akkori magas rangú tisztje is Izraelbe utazott a Pegasus beszerzése miatt. Maga Duque 2021 novemberében Tel-Avivba látogatott. Visszatérése után a Raya szerint a Pegasust üzembe helyezték.
Mintegy három hónappal ezelőtt az alkotmánybíróság bírája, Jorge Enrique Ibánez azzal vádolta meg a Petro-kormányt, hogy törvénytelen kémkedést folytat ellene. Ez nagy visszhangot kapott a médiában. Ibánez később visszatáncolt, és tisztázta, hogy nem állami kémkedés áldozata volt. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat vezetője, Carlos Ramón González kifejtette, hogy a Pegasus nem az állambiztonsági szolgálatok kezében volt. A háttérben nyugalmazott katonatisztek álltak, akik destabilizálni akarták a Petro-kormányt.
A Señal Investigativa megerősítette, hogy a Legfőbb Ügyészség birtokában vannak információk több nyugalmazott „bűnöző tábornokról”, akik a gyanú szerint a jelenlegi titkosszolgálat megsemmisítését tervezik.
Petro televíziós beszéde után az ENSZ emberi jogi főbiztosának kolumbiai képviselője, Juliette de Rivero felszólította az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki a Pegasus megvásárlását. Ez a kémprogram „súlyosan sérti a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési szabadságot és más emberi jogokat”.
Időközben a főügyészség bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben.
Más országokban, például a latin-amerikai El Salvadorban és Mexikóban is számos esetben fordult elő, hogy újságírók, emberi jogi aktivisták és ellenzékiek ellen kémkedtek a Pegasus segítségével.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21