Ítélet szimbolikus erővel

A munka meghozta gyümölcsét: hosszú előkészítés után november 16-án és 17-én az Európai Parlament brüsszeli Alcide de Gasperi termében ülésezett a „Nemzetközi Törvényszék a Kuba elleni blokád ellen”. Az ítélet pedig – nem meglepő módon – egyértelmű volt. Az Egyesült Államok által a Kubai Köztársasággal szemben 1961-től a mai napig bevezetett kiterjedt politikai és gazdasági szankciók sértik a nemzetközi jogot. A bírói testület már november 13. óta ülésezett, hogy alapos előkészületeket tegyen, mielőtt a tényleges tárgyalást csütörtökön Yaira Jiménez Roig, Kuba brüsszeli nagykövete megnyitotta volna. Ez egy nagyon különleges nap volt a kubaiak és a nemzetközi szolidaritás számára világszerte, mondta Roig a Kubával kapcsolatos európai szolidaritási mozgalmak 263 küldöttje előtt, akik 21 országból érkeztek. A bíróság nagy szimbolikus jelentőséggel bír, és nagy hatással és jelentőséggel bír a jelenben.

David Rodríguez igazságügyi tisztviselő az eljárás megnyitásakor kifejtette, hogy az ügyet dokumentumalapú bizonyítékok alapján vizsgálják az átfogó gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád okozta kirívó emberi jogi jogsértések miatt. Ez rámutatott az amerikai kormányra, mint felelős félre. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter október végén ismét megerősítette ezt, amikor a blokád következményeiről szóló éves jelentésében számszerűsítette a pénzügyi kárt: több mint 4,8 milliárd dollár 2022 márciusa és 2023 februárja között. A büntetőintézkedések 1961-es kezdete óta az ország összesen mintegy 160 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett el.

Csak az egészségügyi ágazatban a blokád okozta veszteségek több mint hárommilliárd dollárra rúgnak. Belinda Sánchez az ügyészség egyik tanúja volt ezen a területen. A havannai Molekuláris Immunológiai Központ igazgatója első kézből számolt be arról, hogy a blokád miatt milyen korlátozásokat tapasztal a mindennapi kutatásaiban. Ennek ellenére Kuba képes volt Covid-19 vakcinákat kifejleszteni, amiben Sánchez is részt vett. A blokád által érintett egyéb területek közül a szemtanúk a Kubával való kereskedelmi kapcsolatokat, különösen az élelmiszeripari és gazdasági együttműködést, a kulturális együttműködést, valamint a blokádnak a szigetországgal fennálló parlamentközi és politikai kapcsolatokra gyakorolt hatását említették – hogy csak néhányat említsünk. Különösen a szolidaritási mozgalmak jelenlévő küldöttei számára fontos szempont volt, hogy a blokád akadályozza a szolidaritáson alapuló együttműködést, és annak extraterritoriális hatásai – például amikor adományokat próbálnak Kubába vagy akár Európán belülre utalni. Elég egy „rossz” szó a tervezett célban, és a bankok a blokádra hivatkozva elutasítják a tranzakciót.

Jan Fermon főügyész, belga jogász, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének (IADL) elnöke kifejtette, hogy egy nemzetközi bíróság sajátossága, hogy meghallgatja az egyéneket, „amint leírják tapasztalataikat és személyes élményeiket, azt, hogy a blokád hogyan hatott a munkájukra vagy akár rájuk, mint személyre”. Fermon hangsúlyozta, mennyire fontos volt az is, „hogy az eseményre itt, az Európai Parlamentben került sor, egy olyan parlamentben, amely annyira ellenséges Kubával szemben”. A Baloldali Képviselőcsoport segítségével azonban sikerült stratégiai kezdeményezésként megszervezni a bíróságot. És lenyűgözte, hogy a jelenlévők milyen türelmesen meghallgatták, és hálás volt ezért a támogatásért.

Háttér: „A terrorizmus támogatói”

A válaszlépés előre láthatóan csekély volt: November 10-én Sevim Dagdelen külpolitikai szakértő azt szerette volna megtudni a Bundestagban a kormánytól, hogy milyen tudomása van arról, hogy „az USA 2021. január 12-én Kubát a terrorizmus állami támogatójaként vette fel a listára a Németország és Kuba közötti kétoldalú kereskedelemről”. Válaszában Udo Philipp államtitkár elismerte, hogy a vállalatok nehézségekről számoltak be a pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban, de a német kormánynak „nincsenek megbízható adatai” a „közvetlen és közvetett hatások számszerűsítésére”.

Arra a kérdésre, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lobbizik-e Washingtonban azért, hogy Kubát levegyék erről a listáról, az erre való alapvető hajlandóságot idézik, és elismerik, hogy ez „fontos lépés” lenne „az ország gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében”. Cserébe azonban azt követelik, hogy „Kuba jobban nyisson a magánszektor felé, és jobban tartsa tiszteletben az emberi jogokat”.

Dagdelen számára ez „a demokratikus szuverenitás hiányának kifejeződése”, amint azt a jW-nek kifejtette. A külpolitikai szakértő felszólítja a német kormányt: „Ahelyett, hogy továbbra is eltűrné Washington külügyi uralmát, a kormánynak intézkedéseket kell tennie az amerikai blokád extraterritoriális hatása ellen, például az „uniós blokkolási rendelet” végrehajtásával, és sürgetnie kell a Biden-kormányt, hogy vessen véget a kubai nép elleni gazdasági háborúnak.

Írta: Ina Sembdner

Forrás: JungeWelt