A Nemzetközi Valutaalap értékeli a strukturális kiigazításokat. Továbbra is ellentmondásos az adójogi törvény, mivel a fejlesztési szakértő azt kifogásolja, hogy az intézkedések nem foglalkoznak a szegénységgel.
A hondurasi kormány reméli, hogy hamarosan 125 millió dollárt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Március végén kezdődött Hondurasban a két hétig tartó IMF-értékelés, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az ország képes volt-e teljesíteni a Valutaalap által támasztott feltételeket. A kormány és a szakértők szerint az esélyek jók.
A Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank (BCIE) után az IMF a hondurasi állami költségvetés második legfontosabb közvetlen finanszírozási forrása. Honduras 2023 augusztusában hároméves megállapodást kötött az IMF-fel 830 millió dollárról. Az összeg több mint egyharmadát a belföldi és külföldi adósságszolgálatra szánták és irányozták elő.
Honduras 2024 második felére már több IMF-célt is teljesített. Ezek közé tartozik az infláció megfékezése, az ENEE állami energetikai vállalat felé fennálló hátralékok csökkentése, a hondurasi lempira árfolyamának kiigazítása az amerikai dollárral szemben, az irányadó kamatláb 3 százalékról 5,75 százalékra emelése és a nettó devizatartalékok növelése.
Xiomara Castro elnök kormánya 2022. januári hivatali idejének kezdete óta hatalmas adósságheggyel néz szembe. Az adósságot többek között az okozta, hogy az előző, Juan Orlando Hernández vezette kormány (2014-2022) átláthatatlanul adta el az államkötvényeket a nemzetközi tőzsdéken.
Hernándezt azzal vádolják, hogy hivatali ideje alatt fokozódott a korrupció, a tekintélyelvűség és az állam által védett kábítószer-kereskedelem. 2024-ben az Egyesült Államokban állt bíróság elé kábítószer-kereskedelem miatt, és 45 év börtönbüntetésre ítélték.
Az állami intézmények megerősítése és az ország pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése érdekében a Castro-kormány az állami kiadások ellenőrzésére és a munkahelyteremtésre összpontosít. Ez utóbbit az infrastruktúra bővítésével, különösen az útépítéssel, valamint az energiatermelésbe és az exportlogisztikába történő beruházásokkal kívánják elérni. Az állami beruházások előmozdítására irányuló ambiciózus program azonban külső finanszírozástól függ.
A kongresszus elnökhelyettese, a kormányzó Libre párthoz tartozó Hugo Noé Pino szerint az értékelés középpontjában a Valutaalappal kötött megállapodásban meghatározott négy alapvető követelmény áll. Ezek közé tartozik az adójogi törvény, az állami közbeszerzésről és a szerződések odaítéléséről szóló törvény, a költségvetési törvény reformja és a pénzmosás megelőzésére irányuló jogalkotási kezdeményezés. Ez utóbbit még be kell nyújtani a kongresszusnak, ahol a kormánypártnak nincs többsége.
Úgy tűnik, hogy különösen az adóügyi igazságosságról szóló törvény körül vannak viták. Ennek célja, hogy eltöröljön tizennégy adómentességi szabályozást, és a kongresszus elnöke, Luis Redondo szerint megakadályozza, hogy Honduras „adóparadicsom” maradjon.
Az ellenzéki Nemzeti Párt frakciója 2024 októberében egyfajta zavargással, hecceléssel és fizikai erőszakkal akadályozta meg, hogy a törvényjavaslatot a kongresszusban megvitassák. A projekt azóta is függőben van.
A jelek szerint a kormány most az IMF-fel tárgyal az adóreformról kis lépésekben. Megfigyelők szerint ez arra szolgálhat, hogy időt nyerjenek, és tovább késleltessék a transznacionális vállalatok adókedvezményeinek alapvető megváltoztatását.
A Castro-kormány nemzetközi választottbíróságokkal kapcsolatos álláspontja szintén ellentmondásos lehet az IMF értékelése során. Honduras 2024-ben felmondta tagságát a washingtoni Nemzetközi Beruházási Vitarendező Központban (ICSID). Honduras ellen jelenleg is folyik eljárás az ICSID előtt. A Próspera magáncég közel tizenegy milliárd dollárra perelte Hondurast, ami a bruttó hazai termék több mint egyharmada.
Az IMF-fel kötött megállapodásokat többek között Mario Palma, a hondurasi Külföldi adósság és fejlődés társadalmi fórumának gazdasági szakértője is bírálta. Kifogásolja, hogy bár a megállapodások figyelembe veszik az alapvető stabilitási mutatókat, nem járulnak hozzá hatékonyan a mélyreható strukturális problémák megoldásához – különösen nem az elszegényedett lakossági csoportok javára.
Palma hangsúlyozta, hogy az államháztartás megerősítése továbbra is prioritás, de a gazdasági döntéseknek a lakosság jólétének kézzelfogható javulásában kell megmutatkozniuk, különösen a leggyengébb ágazatokban.
Írta: Dennis Muñoz Bonilla
Forrás: Amerika21
