Múlt héten a hondurasi legfelsőbb bíróság (CSJ) többségi döntéssel semmisnek nyilvánította a 2013-ban elfogadott, a rendkívül vitatott, úgynevezett „magánvárosokról” szóló törvényt. Ennek oka, hogy ezek a különleges foglalkoztatási és fejlesztési övezetek (Zede) sértik az alkotmányt. A tárgyaláson nyolc bíró szavazott a Zede-törvény eltörlése mellett, hét ellene.
A zede olyan területek, amelyekre „különleges rendszer” vonatkozik, amelyben magáncégek veszik át a szuverén feladatokat, beleértve az adó-, a biztonsági és a konfliktuskezelési politikát. Ezek olyan területen kívüli enklávék, amelyekben sem a nemzeti, sem a nemzetközi szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák nem érvényesek. Bizonyos mértékig államot alkotnak az államban (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Rebeca Raquel, a CSJ elnöke az X-en azt írja, hogy a különleges rendszer eltörlésével ismét tiszteletben tartják az alkotmányt és a törvényeket, így „minden gazdasági fejlesztési vagy beruházási kezdeményezés összhangban van demokráciánk alapelveivel és minden polgár jogainak védelmével”.
A CSJ döntését követően Jari Dixon képviselő és volt ügyész feljelentette a Legfőbb Ügyészségen a Nemzeti Kongresszus azon tagjait, akik tizenegy évvel ezelőtt elfogadták a zedeszekről szóló törvényt.
A politikus elmondta: „A nemzeti területről szóló cikkely megváltoztathatatlan cikkely. A büntető törvénykönyvben a bűncselekmény hazaárulásként szerepel, és 15-20 év börtönnel büntethető. Itt az ideje, hogy precedenst teremtsünk, hogy a jövőben egyetlen politikus se ismételje meg ezt a bűncselekményt”.
Luisa Connor, a Zede Prósperával szomszédos közösség, a Rákos-szikla védnökségének elnöke az elmondta, hogy a Zede Próspera alkalmazottai előzetesen aláírásokat gyűjtöttek a közösségben e ZEDE megőrzése mellett. Connor felháborodott ezen, mivel az aláírási listákat aláíró személyek egy kivételével mindannyian nem a közösségből származnak. „Mi, a Rákos-szikla lakosai felszólítottuk a CSJ-t, hogy teljesen tiltsa be a zedeseket, és jogi lépéseket tegyen ezen emberek ellen”.
A Zede Póspera szóvivői csalódottságuknak adtak hangot a CSJ döntése miatt, amely „a bizonytalanság és a zavar légkörét teremti meg a befektetők és a munkavállalók számára”. Figyelmeztetnek, hogy ez „a vízumok törléséhez, a segélypénzek felfüggesztéséhez, sőt a Hondurasba irányuló pénzátutalások leállításához” vezethet. A Próspera 2022-ben csaknem 11 milliárd dollárra perelte be Honduras államát egy nemzetközi választottbíróság előtt.
Laura Dogu amerikai nagykövet hangsúlyozta, hogy a CSJ döntését tiszteletben fogják tartani, de felhívta a hondurasi kormányt, hogy támogassa azokat a vállalatokat, amelyek már befektetéseket eszközöltek a hondurasi Zedesben.
A Próspera mellett eddig két másik zedes létesült hondurasi területen.
Az akkori jobboldali Porfirio Lobo elnök (2010-2014) és Juan Orlando Hernández kongresszusi elnök alatt módosították az alkotmány cikkelyeit, és elfogadták a zedesekről szóló törvényt. Lobo és a későbbi elnök, Juan Orlando Hernández (2014-2022), mindketten a Hondurasi Nemzeti Párt tagjai, a 2009-es puccsot követően a „Nyitva az üzlet előtt” gazdaságpolitikát folytatták. Ez a politika az ország kiárusítását jelentette, és erőszakhoz, korrupcióhoz, valamint a folyók, erdők és földterületek privatizációjához vezetett.
Írta: Daniela Dreißig
Forrás: Amerika21
 többségi döntéssel semmisnek nyilvánította a 2013-ban elfogadott, a rendkívül vitatott, úgynevezett „magánvárosokról” szóló törvényt. Ennek oka, hogy ezek a különleges foglalkoztatási és fejlesztési…){kind=link}