Híd Brazília és Bolívia között a regionális fejlődés előmozdítása érdekében

Brazília és Bolívia pályázatot írt ki a két országot összekötő nemzetközi híd építésére. Luis Arce bolíviai elnök és Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő korábban megállapodott az építkezés megkezdéséről.

Így fog kinézni a Bolívia és Brazília között a Mamoré folyó felett átívelő híd
Így fog kinézni a Bolívia és Brazília között a Mamoré folyó felett átívelő híd

A két kormány közös nyilatkozatában a hídépítés hozzájárulna a brazil Rondônia állam és a bolíviai Beni megye határ menti régióinak társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és elősegítené a két ország integrációját.

Renan Filho brazil közlekedési miniszter reményét fejezte ki: „Ez egy olyan projekt, amely integrálja Brazília északi, középső és nyugati részének fejlődését, valamint Bolívia fejlődését”. Emellett egy olyan folyosót is létre kívánnak hozni, amellyel más latin-amerikai országokat is el lehet érni. Ez nagyon fontos a regionális integráció szempontjából.

A két országot összekötő híd stratégiai jelentőségű mindkét ország számára. Brazília számára egy új logisztikai és gazdasági kapcsolat jön létre a Csendes-óceánnal, valamint Chilével és Peruval. Bolívia viszont többek között a Brazíliába irányuló lítiumexportját szeretné bővíteni.

Az 1,22 kilométer hosszú építmény a Mamoré folyón halad majd át, és a brazíliai Guajará-Mirim és a bolíviai Guayaramerín városokat köti össze. Az építkezés a tervek szerint 2025-ben kezdődik és 2027-ben fejeződik be. Bolíviának kiigazításokat kell végeznie, hogy biztosítsa a folyami és szárazföldi hajózást az Atlanti-óceán felé. A költségek mintegy 70 millió USA-dollárt tesznek ki, amelyet Brazília visel.

Edgar Montaño bolíviai közmunka-, szolgáltatási és lakásügyi miniszter szerint a híd megépítésére már régóta vártak: Már 1903-ban a két ország közötti „Petrópolis-i szerződés” előírta, hogy a hídprojektet Brazília finanszírozza.

A szerződés hátterében az állt, hogy Bolívia lemondott egy körülbelül 191 000 négyzetkilométeres területről, ami nagyjából a mai brazil Acre állam méretének felel meg. A megállapodás békeszerződésként szolgált az államok között, hogy lezárja az Amazonas térségében a gumiboommal kapcsolatos konfliktusokat. A „történelmi adósságot” 120 év után most rendezni kívánják.

Írta: Maria Luziara Hatje

Forrás: Amerika21